Julija Timosenko ukrán miniszterelnök és az ukrán atomerőműveket működtető cég, az Energoatom vezetőinek megbeszélése után jelentették be, hogy az országnak azért van szüksége új nukleáris létesítményekre, mert a legrégebben üzemelő reaktorok működtetési ideje 2011-ben lejár.

Az első két reaktort Ukrajna nyugati részében, a Hmelnickij atomerőműben kell felépíteni - adta hírül az Energoatomra hivatkozva a greenfo-hu. Az új reaktorok létesítése mellett tervbe vették meglévő reaktorok korszerűsítését, egy központosított lerakóhely kialakítását nukleáris hulladékok és elhasznált fűtőelemek elhelyezésére, illetve a hazai urántermelés fokozását is. Ukrajnában jelenleg 15 atomreaktor üzemel, ennek ellenére az ország energiaellátása alapvetően Oroszországtól függ. Az összes ukrajnai reaktort oroszországi vállalkozók építették, az üzemanyag is a szomszédos államból érkezik.

Az Energoatom vezetője, Szerhij Tulub egy korábbi tanácskozáson azt is bejelentette, hogy Ukrajna, más országokhoz hasonlóan folytatja egy új generációs atomerőmű lehetőségének tanulmányozását.
Tulub szerint 2010-2012 között szeretnék befejezni a hmelnyickiji harmadik blokkot, amely emelt biztonsági szintű, új generációs reaktor lesz, legalább 1000 megawatt teljesítménnyel, számos beépített passzív biztonsági rendszerrel és teljesítmény-manőverező képességgel.

A Hmelnyickij atomerőművet eredetileg négyblokkosra tervezték. Az első blokk 1987 óta működik, a kettes blokk építése 1983-ban kezdődött, a reaktor üzemelésének megkezdését eredetileg 1991-re tervezték, de a program meghiúsult, mivel az ukrán parlament 1990-ben moratóriumot hirdetett új reaktorok építésére. Amikor a moratóriumot feloldották, finanszírozási problémák késleltették az építkezést. A kettes blokkot végül tavaly ősszel indították be - ugyancsak tavaly kapcsolták az elektromos hálózatra a rovnói negyedik blokkot.

Ugyanakkor a két legújabb erőmű sem felel meg mindenben a nyugati műszaki követelményeknek.
Az Európai Unió éppen emiatt már tavaly megígérte, hogy egy, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) közös program keretében 125 millió dollárral támogatja a két új atomreaktor biztonsági rendszerének fejlesztését. (Az atomenergia 2004-ben rekordrészesedést, 51 százalékot ért el az ukrán elektromosenergia-termelésben. A tizenöt működő blokk kapacitása meghaladja a 15 ezer megawattot.)

Perger András, a magyar Energia Klub nevű környezetvédelmi szervezet munkatársa szerint Ukrajna éppen a hmelnickiji atomerőmű építésével bizonyította, hogy az ország számára egyetlen reaktorblokk üzembe helyezése is problémát jelent. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy a következő negyedszázadban lesz pénz a régiek folyamatos korszerűsítése mellett újabbak építésére is.
A környezetvédő szerint az orosz energiafüggőség a jövőben is fennmarad, hiszen a most működő erőművek orosz üzemanyagot használnak. A kiégett fűtőelemek újrafeldolgozására alkalmas üzem nincs az országban, ezért ezt is az orosz üzemek látják el.

Közben a leállított csernobili atomerőműre is figyelni kell. A legfejlettebb nyugati államokat tömörítő
G8-ak tegnap szólították fel Ukrajnát, tegye egyértelművé, hogy mikor és miként akarja korszerűsíteni a 19 évvel ezelőtt felrobbant négyes reaktort védő, egyre roszszabb állapotú szarkofágot.
A 2000-ben lezárt atomerőmű újjáépítését támogató országok ezen a héten Londonban tanácskoznak a konkrét anyagi segítség feltételeiről.

A Reuters szerint Robert Brinkley brit nagykövet a G8-ak képviselőjeként tegnap Kijevben Julija Timosenko miniszterelnöknek ismét megerősítette, hogy szorosan együtt akarnak dolgozni Ukrajnával a szarkofág újjáépítésében. A munkák felgyorsítását az ukrán államfő, Viktor Juscsenko is megígérte a közelmúltban. Az elnöki követelmény: a csernobili katasztrófa huszadik évfordulójára el kell készülniük a terveknek, illetve hozzá kell kezdeni az építkezéshez.

A csernobili erőmű szarkofágjának újjáépítési költsége eredetileg 716 millió dollár volt, ezt - döntően az EBRD támogatásából - 1,1 milliárd dollárra szeretnék növelni. A nyugatiakat azonban aggasztja az a kijevi elképzelés, hogy a csernobili ügyek az energiaügyi minisztériumtól átkerülnének a katasztrófaügyi minisztériumhoz. Ennél azonban sokkal súlyosabb probléma, hogy a rossz állapotú szarkofág folyamatos környezeti veszélyt jelent.




Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/361904/