Az értékelés során megállapított legfontosabb tanulságok:

- Dánia megtartotta elsőségét a 65 vizsgált ország között, leszorítva
  még az újjáéledő Egyesült Államokat is.

- Svájc, Szlovákia és az Egyesült Államok fejlődése volt a legjelentősebb
  a tavalyi év során.

- Hong Kong átvette a vezetést az ázsiai és csendes-óceáni "digitális
  tigrisek" között.

- A szélessávú technológiák felé forduló növekvő figyelem következtében
  jelentős az előrelépés az első 20 ország eredményei tekintetében.

- A fejlődő országokat leginkább infrastrukturális hiányosságaik tartják
  vissza, de sok helyütt már megindult a fejlődés.

A technológiai buborék kipukkanása óta talán most először tapasztalhatjuk, hogy a nemzetközi gazdaság kezdi élvezni a digitális korszakot, melyben élünk. Az információs és kommunikációs technológiára fordított összegek ismét lendületesen növekednek a fejlett gazdaságokban. A feltörekvő országok bekapcsolódása - tudniillik az egyének és vállalatok hozzáférése a különböző hang-, illetve adatátviteli technológiákhoz - gyors ütemben folytatódik.

A szélessávú internet időközben számos országban már tömegekhez jutott el, és ezáltal a digitális gazdaság egyéb irányú fejlődésének hajtóerejévé vált. Az Economist Intelligence Unit és az IBM Institute for Business Value közreműködésében elkészült 2005-ös e-felkészültségi rangsor is azt tükrözi, hogy a szélessávú technológiák nagyban hozzájárulnak az egyes gazdaságok digitális fejlődéséhez.
Ennek eredményeképpen a világ legfejlettebb, szélessávú technológiával rendelkező piacai jelentős előrelépést értek el 2004 során, bár alapvetően sorrendjük változatlan maradt.

Az Economist Intelligence Unit 2000 óta évente közzéteszi a világ legnagyobb gazdaságainak
e-felkészültségi rangsorát. Egy ország "e-felkészültsége" alapvetően azt jelenti, hogy milyen környezetet biztosít az e-business számára. Ezt több tényező együttese határozza meg, amelyek azt mutatják, mennyire alkalmas adott piac az internet adta lehetőségek kiaknázására. A szempontok között szerepel egyebek mellett a szélessávú internet hozzáférés, a mobil penetráció, valamint a nyilvános, wireless kapcsolódási pontok terjedése is.

Az Economist Intelligence Unit a szempontrendszert az IBM Institute for Business Value-vel közösen fejlesztette ki. "Az e-felkészültségi rangsor nagyon dinamikus" - nyilatkozta George Pohle, az IBM Institute for Business Value nemzetközi vezetője.

"Az élre kerüléshez állandó figyelem, stratégiai tervezés és célzott befektetések szükségesek.
És mindez még csak a kezdet. A neheze igazán az, hogy ezt a vezető szerepet olyan társadalmi és egyéni kezdeményezések összefogására használhassuk, amelyeknek köszönhetően az egyének, vállalkozások és a kormány számára értékes fejlesztések valósulhatnak meg. Ez az, aminek kapcsán végül befektetéseink megtérülnek."

A 2005. évi rangsor legfontosabb következtetései:

Európa uralja a piacot

Az idei rangsor első tíz helyezettje közé hét nyugat-európai ország került be, közülük négy skandináv állam. Dánia (az 1. helyezett), Svédország (3.), Finnország (6.) és Norvégia (9.) még mindig a legfejlettebbek az olyan kulcs tényezők tekintetében, mint a mobil penetráció és az internet használat. Előbbi két ország az e-kormányzat bevezetése kapcsán is úttörő szerepet tölt be. A szélessávú technológiák fejlődése segítette viszont Svájcot a negyedik hely elérésében, valamint Hollandiát a 8. helyezés megőrzésében.

Amerika újjáéled

Az Egyesült Államok visszaszerezte második helyét, miután az előző év során visszaesett. Amerika nem csupán a szélessávú hálózatok gyors fejlődése kapcsán lépett ismét előre, de továbbra is piacvezető az internet szerverek penetrációja, valamint az információs és kommunikációs technológiákra költött összegek tekintetében.

Hong Kong Ázsia és a csendes-óceáni térség élén

A 6. helyre ugorva Hong Kong átvette a vezetést Szingapúrtól (idén a 11. helyezett). Az idei vezető ázsiai ország elsősorban e-business szolgáltatásai fejlődésének, valamint a mobilszolgáltatásokat biztosító pozitív jogi és politikai légkör megteremtésének köszönheti előretörését. Dél-Korea (18.) maradt viszont a világ legfejlettebb piaca a szélessávú hozzáférés tekintetében, bár az ország e-felkészültsége több szempontból - például az internet biztonság tekintetében - elmaradott.

A feltörekvő piacokon is fellelhetők már az e-felkészültség jelei

A megfelelő e-felkészültséghez a digitális gazdaság valamennyi elemének - infrastruktúra, biztonság, áttekinthetőség, innováció és szakértelem - összefűzése szükséges. A legtöbb feljövő ország esetén ezek valamelyike még hiányzik, de némelyikük bizonyos területeken már nemzetközi szintű vagy ahhoz közelítő eredményekkel büszkélkedhet.

Erre a legjobb példák Észtország (26.), Szlovénia (27.) és Csehország (29.), ahol az e-kormányzat szolgáltatásai hatalmas mértékben fejlődtek. India (49.) és Kína (54.) továbbra is az e-felkészültség alacsony fokán állnak, de növekvő mértékben járulnak hozzá a globális digitális gazdaság fejlődéséhez az informatikai szektorban felhalmozott szaktudásuknak (India), valamint a hatalmas információtechnológiai termelési kapacitásaiknak köszönhetően (Kína).




Forrás: médiainfó.hu