Az Economist Intelligence Unit és az IBM Institute for Business Value közösen összeállított e-felkészültségi rangsorának 2005-ös kiadása azt mutatja, hogy az egyes országok digitális fejlődésében a szélessáv egyre fontosabb szerepet játszik.  Ennek eredményeképpen a világ legfejlettebb szélessávú piacai jelentős mértékben tudtak javítani a pontszámukon a 2004. év során, bár a helyezése csak néhányuknak javult.

2000. óta az Economist Intelligence Unit évente publikálja rangsorát a világ legnagyobb gazdaságainak
e-felkészültségéről.  Egy ország "e-felkészültsége" az e-üzleti környezet mércéje, olyan tényezők gyűjteménye amelyek azt jelzik, hogy az adott piac mennyire kedvez az Internet alapú lehetőségeknek. 

Rangsorolási módszereinket jelentősen megváltoztattuk 2005-ben:  számos kritériumot újrasúlyoztunk annak érdekében, hogy meg tudjuk jeleníteni megnövekedett szerepüket az e-felkészültség meghatározásában, így például a szélessávú hozzáférést és a mobil penetrációt.  Új mérési szempontokat is bevettünk az értékelésbe, mint például az innovációt és a nyilvánosan hozzáférhető vezeték nélküli "hotspotokat".

Az Economist Intelligence Unit az e-felkészültség kritériumait az IBM Institute for Business Value - val közösen dolgozta ki.  "Az e-felkészültség rangsorolása nagyon dinamikus", nyilatkozta George Pohle, az IBM Institute for Business Value globális vezetője.  "A vezető hely eléréséhez az e-felkészültség folyamatos javítására való törekvés, stratégiai tervezés és célirányos beruházás egyaránt szükséges, de ez még mind csak a kezdet. Az igazán nehéz rész akkor következik, amikor a vezető szerepet arra használják fel, hogy különféle állami és privát kezdeményezések ötvözése révén érdemi javulást érjenek el a magánszemélyek, a vállalkozások és kormányzat életében.  Ez az a terület, ahol végső soron megjelenik a beruházás hozadéka."

Az ez évi rangsor fontosabb tanulságai a következők:

Európa viszi a prímet. A felső tíz helyből nem kevesebb mint hetet nyugat-európai országok szereztek meg, ezek közül is négyet a skandináv országok foglalnak el.  A vezető szerep Dániáé (1. hely), Svédországé (3. hely), Finnországé (6. hely) és Norvégiáé (9. hely), olyan kulcsfontosságú területeken mint a mobil penetráció és az Internet használat. Az első kettő ezek közül iránymutató szerepet játszik az e-kormányzat megvalósításában.  A szélessáv fejlődése is hozzájárult ahhoz, hogy Svájc felkerült a 4. helyre, Hollandia pedig megőrizte 8. helyét. 

Amerika ismét felszálló ágban. Az USA a tavalyi visszaesést követően ismét a második helyet szerezte meg. Az USA nem egyszerűen felgyorsította a szélessáv elterjedését, de az ország továbbra is őrzi globális vezető szerepét a biztonságos Internet szerver penetráció és az ICT kiadások területén.

Hong Kong-é a vezető szerep a Csendes-óceáni régióban. A 6. helyre feljutott, kétféle rangsorolásban a "legjobb ázsiai" címet megszerző Hong Kong megelőzte a 11. helyen álló Szingapúrt, köszönhetően az e-üzleti szolgáltatásoknak, a pozitív jogi és politika környezetnek és a mobil szolgáltatások fejlődésének.  Dél-Korea (18. hely) továbbra is a világ legfejlettebb szélessáv hozzáférési piaca, de amikor a modellünket finomítottuk, bizonyos gyengeségeket tártunk fel az ország e-felkészültségében a védelem területén, így például az Internet biztonság hiányosnak bizonyult.

Az emelkedő piacokon már készen állnak az e-felkészültség bizonyos elemei.
A megfelelő e-felkészültség biztosítása érdekében a digitális gazdaság minden alkotórészének - infrastruktúra, biztonság, átláthatóság, innováció és képességek - meg kell lennie, a megfelelő kapcsolódásokkal együtt. 

A legtöbb emelkedő piac esetében az alkotóelemek sora még mindig nem teljes, de bizonyos területeken ezen országok némelyike is világszínvonalon vagy ahhoz közel áll, amire a legjobb példa Észtország (26.), Szlovénia (27.) és a Cseh Köztársaság (29.), ahol az e-kormányzati szolgáltatások nagyon fejlettek.  India (49.) és Kína (54.) továbbra is az e-felkészültségi létra alsó grádicsain állnak, de egyre nagyobb mértékben hozzájárulnak a globális digitális gazdaság kifejlődéséhez komoly ICT szakembereik (India) illetve virágzó ICT gyáriparuk (Kína) révén.

A Közép-Kelet-Európai régió

A   Csendes-óceáni   régióhoz   hasonlóan,  Közép-Kelet-Európában  is  nagy különbségek  mutatkoznak  az e-felkészültségi szintek között. Ez a régió ad tthont  gyorsan  fejlődő  piacok  első  vonalának,  olyan országokkal mint Szlovénia,  a  Balti  államok  (Észtország,  Lettország,  Litvánia), a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia. 

A skála másik végén olyan országokat találunk mint Azerbajdzsán és Kazahsztán, amelyek 14 évvel a Szovjetunióból történt kiválásuk után még mindig kevés valódi előrelépést értek  el az ICT szektor fejlesztésében.  De még az első vonalbeli országok sem   tudták  felszámolni  erős  lemaradásukat  az  nyugat-európai  államok e-felkészültségi   mutatóihoz  képest:  ez  vonatkozik  például  a  széles- keskenysávú  Internet penetrációra éppen úgy mint a személyi számítógépekre és  digitális  infrastruktúra  többi elemére.

Trendek és legjobb gyakorlatok

A   régió   új   EU  tagállamai  közül  néhányan  kifinomult  e-kormányzati gyakorlatokat  vezettek  be. Észtország vezető e-felkészültségi helyezése a régióban (a 26.), nem csak a kommunikáció elterjedtségét tükrözi, hanem a rendkívül  proaktív  e-kormányzat  fejlesztést is. Az olyan kezdeményezések mint   a   2001-ben  bevezetett  e-kabinet  program,  amelynek  a  célja  a kormányzati döntéshozás legmagasabb szinten történő ésszerűsítése volt, egy webes  alapú  dokumentációs  rendszer  segítségével járult hozzá a fokozott adminisztráció hatékonysághoz.

Csehország fejlődése

A  Cseh  Köztársaság  (a  29.)  az  ICT  költségvetés és a mobil penetrációterületén   már  csaknem  felzárkózott  a  nyugat-európai  országokhoz.   A European  Information  Technology  Observatory  adati szerint az ország ICT piacának  értéke  tavaly  elérte  a  6,8 milliárdos értéket, ezzel lehagyta Írországot  (15.),  ahol piac mérete 6,2 milliárd.

Ezt a növekedést részben erőteljes  kormányzati  kezdeményezések  gerjesztették,  amelyek  célja  az
e-kereskedelem    fejlődésének   élénkítése   volt.   Amint   azt   fentebb megemlítettük,  az  ország jól szerepelt az e-kormányzat területén; például "E-trziste"  programjával  sikeresen  alkalmazta  az  elektronikus  piactér eszközét az állami beszerzésekben.

Ugyanakkor van egy olyan helyi innováció amely orvosolni tudja ezt a problémát, és elősegítheti a régió nagyon alacsony hitelkártya-penetrációjának növelését is. A Magyarországon (30. helyezett) kifejlesztett és elsőként az ország fő hitelkártya-kibocsátójának tekinthet ő OTP Bank által bevezetett csalásellenes szoftver évek óta SMS értesítést küld a fogyasztóknak, valahányszor megterhelik a kártyájukat.




Forrás: Piac és Profit Online