Tíz év adatait gyűjtötte egybe a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy az utóbbi évek statisztikai módszertani változásai után világos képünk legyen, mennyi tőke is jött Magyarországra, s mennyi pénzt fektettek be magyar vállalatok külföldön. Pontosabban csak kilenc esztendő adatai állnak rendelkezésre a maguk teljességében, míg 2004 folyamataira egyelőre csak előzetes becslések alapján lehet következtetni.

A közvetlen tőkebefektetés-statisztika, 1995-2003 című jegybanki kiadványból kiderül, hogy a külföldiek által Magyarországon befektetett tőke értéke 2003 végén meghaladta a 38 milliárd eurót (2004-ben már a 44 milliárdot), vagyis a kiinduló időponthoz, 1995-höz képest több mint négyszeresére növekedett a vizsgált szakasz lezárultáig, illetve ötszörösére 2004 decemberéig. A magyar cégek ezekben az években 214 millió euróról 2,8 milliárdra bővítették külföldi beruházásaik értékét, vagyis 13-szoros növekedést értek el, ami elenyésző a külföldiek itteni szerepvállalásához képest, de mégis dinamikus fejlődést takar.
A múlt évben a kihelyezett összeg már meghaladta a 3,2 milliárd eurót.

A legtöbb tőke öt országból, sorrendben Németországból, Hollandiából, Ausztriából, az Egyesült Államokból és Franciaországból érkezik Magyarországra. Hollandia a kedvező adószabályaival ért el előkelő helyezést, másrészt azzal, hogy az amerikai befektetések sokszor rajta keresztül jutnak el Magyarországra.
A befektetett pénz fele a feldolgozóiparba áramlott, azon belül pedig leginkább a járműgyártásba, a villamos gép- és műszergyártásba, illetve az élelmiszeriparba, az ingatlanügyletekbe és pénzügyi tevékenységbe.

A magyar cégek is igyekeztek kihasználni a holland szabályozást, illetve off-shore vállalkozásokba vitték a pénzt, például Cipruson. Ám a térség országai az utóbbi években szemlátomást nagy érdeklődést váltottak ki. Elsősorban a nagy magyar vállalkozások - Mol, Matáv, OTP Bank - felvásárlásai jelzik ezt a folyamatot. Tavaly így Szlovákiába fektették be a legtöbb tőkét, illetve Macedóniába, Bulgáriába és Horvátországba.

A tőkevándorlás térségi összehasonlításakor fontos tényező a privatizáció. Magyarországon 1991 és 1997 között 4,6 milliárd eurót fektettek be külföldiek állami cégek magánkézbe adása révén, ennek a felét 1995-ben. Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában a közvetlen tőkebefektetések csúcspontja 2002 volt, de már 2003-ban drasztikusan csökkent a beáramló tőke mennyisége, ahogy a magyarhoz képest késői privatizációs korszak lezárult.

Ha az állományi adatokat nézzük, akkor az egy főre jutó befektetett külföldi tőke tekintetében Csehország és Magyarország áll az élen. Ha a befektetett tőke összegét vizsgáljuk, akkor Lengyelország és Csehország után Magyarország a harmadik helyen áll. A nemzetközi trendnek is megfelelően a külföldi tőkebefektetések forgalma viszont csökkenést mutat 2001 óta. A kihelyezéseket, tehát a hazai cégek külföldi befektetéseit tekintve Magyarország és Szlovénia vezet a régióban.

A jegybank célja az volt, hogy a negyedévente megjelenő fizetésimérleg-adatokat a tőkebefektetések szempontjából egységes szerkezetben mutassa be. Már korábban beszámoltunk arról, hogy az MNB 2004-től közli az újrabefektetett jövedelmeket, s visszamenőlegesen is kiigazította az adatokat ezekkel a számokkal a fizetési mérleg folyó, illetve pénzügyi mérleg részében. A több mint százoldalas tanulmány hetven százaléka táblázat, amely különböző bontásban jeleníti meg a részvény- és részesedésvásárlásokat, az újrabefektetett jövedelmeket és a vállalati befektetésekhez kapcsolódó egyéb tőkemozgásokat.




Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/357705/