A cég "születésnapi ajándéka" a Swiss Air svájci légitársaság napokban történt átvétele volt.
Az ügylet is jelzi, hogy a Lufthansa - és az európai légiközlekedés - történetében új fejezet kezdődött: visszavonhatatlanul véget ért a korszak, amelyben még minden ország tarthatott egy nemzeti légitársaságot.

A Lufthansa évi ötven millió utassal a világ tíz legnagyobb légitársaságának egyike. A cég a valamikori állami légitársaságból - a British Airways mellett - Európa második száz százalékosan magánkézben lévő és tőzsdén jegyzett nemzeti légitársasága lett. A kilencvenes évek elején a csőd szélére került, de a felügyelő bizottság jelenlegi elnökének, Jürgen Webernek az irányításával sikerült gazdaságilag teljesítőképes légitársasággá átalakulnia, és ma már nem szorul állami támogatásra.

A Lufthansa számára - a többi nagy légitársasághoz hasonlóan - egyedül az Amerikába, Ázsiába vagy Afrikába irányuló távolsági utasforgalom hajt hasznot; a fapados légitársaságok miatt az európai légi közlekedés veszteséges. Szakértők szerint a jövőben csak három nagy légitársaság fennállása képzelhető el az európai piacon: a fuzionált francia-holland Air France-KLMé, a British Airwaysé és a Lufthansáé.

A légi közlekedés manapság túlméretezett kapacitásokkal és elavult üzleti modellekkel küzd.
Ahol megjelenik egy vagy két fapados légitársaság, a nagy múltú cégek két hónapon belül elveszítik utasaik felét, és veszteségessé válnak. Európában olyan nemzeti légitársaságok, mint az olasz Alitalia, a görög Olympic vagy a - Swissair csődje nyomán létrejött - svájci Swiss évek óta veszteségesek, és csak állami támogatással tudnak fennmaradni.

Az Egyesült Államokban számos légitársaság ma már csak csődvédelem alatt üzemel.
Az IATA (International Air Transport Association) nemzetközi szervezet adatai szerint az egyesületbe tartozó 270 légitársaság 2001 óta mintegy 35 milliárd amerikai dollár összegű veszteséget halmozott fel.



Forrás: mfor.hu