A drámai, 5,2 milliós munkanélküliségi-adatok nyilvánosságra hozatalának hetében ennek a hírnek különös értéke volt Németországban, ahol minden hetedik munkahely valamiképp az autógyártástól függ. Az amerikai General Motors (GM) tavaly decemberben hirdetett radikális spórolási programot, amelynek keretében európai (brit, svéd és németországi) gyáraiban 12 ezer embert ítélt feleslegesnek. Az Opel hat éve veszteséges, az amerikai anyavállalatnak évi 400-500 millió eurójába került - emlékeztetnek rá Detroitban.

Az egyszerűség kedvéért kezdetben szóba került valamelyik drágán termelő nyugat-németországi (Rüsselsheim, Bochum) vagy svéd (Trollhättan) gyár teljes bezárása. A vezetés és a szakszervezet részéről is kőkeménynek ítélt tárgyalások eredményeként a gyárak végül (legalábbis 2010-ig) megmaradnak, de a munkavállalók jelentős engedményekre kényszerülnek. Az üzemi tanács hozzájárult többek között a bérek idei befagyasztásához, illetve ahhoz, hogy 2006 után is csak igen mérsékelt emelkedésre lesz esély. (Más kérdés, hogy az Opel-dolgozók az iparágban szokásos átlagnál 20 százalékkal többet kerestek.)

Csökkennek a különféle bónuszok, és az üzemi eredménytől teszik függővé a 13. havi fizetést.
A munkavállalóktól emellett jóval rugalmasabb és időnként több munkát várnak: az eddigi 35 órás munkahét helyett a jövőben - az autókereslettől függően - 30-40 órát kell majd dolgozni, és évi 15 szombati műszakkal is kell kalkulálni. Rüsselsheimben három és fél ezer munkás a korkedvezményes nyugdíjazás mellett döntött, 4500-an vállalták, hogy önkéntesen és nagyobb összegű végkielégítéssel távoznak. Hozzájuk csatlakozna még 1500 munkás 2007-ig Bochumból.

A mostani megállapodás 2010-ig biztosítja a gyárak jövőjét: a legmodernebb, évi 300 ezer autó gyártására alkalmas Rüsselsheimben készülnek majd az Opel középkategóriás autói, 2008-tól az új Vectra és a Signum, illetve a következő Saab modell is. Bochumban marad az Astra és részben a Zafira (ezt ugyan kétharmadrészt Lengyelországba telepítik), Kaiserslauternben pedig általános alkatrészgyártásra rendezkednek be. A rüsselsheimi gyárral rivalizáló svéd Trollhättanban részben a Saabot, részben a Cadillac BLS-t gyártják. Rüsselsheim és a Saab autókat gyártó svéd Trollhättan között nagy volt a verseny az új középkategóriás autók gyártásának elnyeréséért. Rüsselsheim azzal győzött, hogy 200 millió euróval olcsóbban tudja megoldani a gyártást. A GM a Saabról részben lemaradó svédeket a középkategóriás Cadillac előállításával engeszteli ki. Rüsselsheimben évente 293 ezer középkategóriájú gépkocsi gördülhet le a futószalagról.

A megállapodás hírére a munkavállalók megkönnyebbülve reagáltak. A német lapokban többen is nyilatkoztak arról, hogy az utóbbi időben már szinte rettegve jártak a munkahelyükre, mert mindennap a legrosszabbtól tartottak. Néhány vezető erre rá is tett egy lapáttal, és napi rémisztgetésekkel igyekezett jobb vagy gyorsabb munkára serkenteni a dolgozókat.

Fellélegezhettek a német politikusok is, különösen a kormányzó szociáldemokraták. Wolfgang Clement gazdasági miniszter nem győzte hangsúlyozni, hogy a mostani megegyezés jó példa arra, hogy az üzemi tanács és a vezetés kompromisszumra tud jutni, és ezzel munkahelyek ezrei menthetők meg. Nagy kő esett le az észak-rajna-veszfáliai szociáldemokraták szívéről is, mert ha sor került volna a bochumi gyár bezárására, akkor az elégedetlenség valószínűleg elsöpörte volna a májusi tartományi választásokon győzelemben reménykedő kormányt.



Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/354340/