Tavalyelőtt, 2003-ban 3,8 százalékkal bővült a lengyel gazdaság; ez javítás az eddig nyilvántartott
3,7 százalékhoz képest. A termelő-beruházások tavaly 5,1 százalékkal gyarapodtak, az előző évi,
0,5 százalékos visszaesés után, meghaladva az elemzők 4,7 százalékos várakozását is.
A negyedik negyedévi eredményt és az egész évi GDP-növekedés javított számait majd áprilisban közlik.

A lengyel GDP növekedése a tavalyi harmadik negyedben 4,8 százalékra lassult a második negyedévi
6,1 százalékról és az első negyedévi 6,9 százalékról, rendre az egy évvel azelőttihez képest.
A központi bank szerint a gazdasági növekedés a következő két évben évi 4,5-5,5 százalék között lesz.
A Lengyel Nemzeti Bank, a múlt heti kamatdöntésével, 6,50 százalékon változatlanul hagyta alapkamatát, a kéthetes repot, és még nem enyhítette a "szigorításra hajló" álláspontját sem. Elemzők szerint a bank még további megerősítésre vár, hogy az erős zloty fékezi a gazdasági növekedést és az inflációt, mielőtt folytatná a kamatcsökkentés tavaly megszakított folyamatát.

Az infláció, az EU-csatlakozás miatt, tavaly júliusban és augusztusban 4,6 százalékos volt tizenkét hónapra számolva. Ez hároméves csúcs volt. Decemberre a tizenkét havi infláció 4,4 százalékra csökkent.
A központi bankban nem tartják lehetetlennek, hogy a tizenkét havi infláció idén decemberre, tovább csökkenve, eléri a bank 2,5 százalékos célszámát. A célsáv plusz-mínusz 1 százalékpont a 2,5 százalékhoz képest.

A Lengyel Nemzeti Bank tavaly június és augusztus között összesen 1,25 százalékponttal emelte alapkamatát, a most is érvényes 6,50 százalékra. A központi bank 2002-ben kezdte a kamatcsökkentést, 19 százalékos csúcsról indulva. Az utolsó csökkentés 2003. júniusban volt, utána egy évig változatlan maradt az alapkamat, 5,25 százalékon. A kormány rendszeresen túlzott fékezéssel vádolja a bankot, amely viszont a kormányzat költekezésre hivatkozva folytatja szigorú pénzügypolitikáját.



Forrás: index.hu
http://index.hu/gazdasag/ghirek/?main:2005.01.31.&209863