Vlagyimir Putyin orosz elnök az ezt követően tartott évzáró sajtótájékoztatóján kijelentette: az állam törvényes, piaci eszközökkel érvényesítette érdekeit azzal, hogy a Rosznyeft megvásárolta a Juganszkot egy sebtében létrehozott strómancég közbeiktatásával.

A Gazprom (a külföldi példák mintájára) arra törekszik, hogy tevékenységét a gázszektoron kívül kiterjessze az olajiparra és az áramfejlesztésre is - jegyezte meg Putyin. Előzőleg a Rosznyeft-ügyletről azt mondta, hogy az állam a kilencvenes évekbeli privatizációk szabálytalanságai után törvényes és piaci eszközökkel érvényesítette érdekeit. Nemzetközi jogi szempontból is elfogadhatatlannak minősítette az amerikai bíróság árverést befagyasztó határozatát.

A Rosznyeft már a Gazprom bejelentése előtt közölte, hogy megvette a Juganszkot a vitatott vasárnapi kényszerárverésen 9,3 milliárd dollárért megszerző Bajkalfinanszgrup száz százalékát, ami a Juganszk visszaállamosítását jelenti. Ez nehezíti a Yukos perelési törekvését feldarabolói ellen, mivel az orosz kormány szuverén mentességet élvez.

A Kreml eredeti terve szerint a kényszeraukción a Juganszkot a Gazprom gázmonopólium olajcége, a Gazpromnyeft vette volna meg, de a Yukos kétségbeesett csődvédelmi kérelmére egy amerikai bíróság tíznapos moratóriumot rendelt el minden ügyletre az olajcég eszközeivel, és (bár nem vitatta az orosz állam szuverén jogát az árverés megtartására) megtiltotta az azon való részvételt a Gazpromnyeftnek és másik két már jelentkezett cégnek.

Így az árverést megtartották, de azon a Juganszkot egy magánszemélyek által létrehozott (s így a texasi bírói határozatban nem említett) cég, a Bajkal szerezte meg. Az amerikai döntés formális megsértésének elkerülésére a Gazprom feláldozta a (még üres burok) Gazpromnyeftet is: két nappal az árverés előtt túladott rajta (a Gazpromtól független, ismeretlen vevőnek).

Mindamellett a Gazprom illetékesének szavaiból az következik, hogy csak taktikai módosítás történt, és marad az alapterv: a Gazprom összetett energiaipari mamuttá alakítása olyan külön olajágazat létrehozásával, amely magában foglalja a Rosznyeftet és a Juganszkot is. Ezzel a Kreml újra kiterjeszti (az 1990-es évek privatizációja nyomán megcsappant) ellenőrzését az olajiparban.

A Mol nem zárja ki a fúziót sem a PKN Orlennel

A Mol továbbra is érdekelt regionális partnereivel, köztük a lengyel PKN Orlennel a kapcsolatok szorosabbra fűzésében, és ez a folyamat adott esetben teljes fuzionáláshoz is vezethet, igaz, csak a távoli jövőben - adta hírül a Rzeczpospolita című lengyel lap a Mol elnök-vezérigazgatójára,
Hernádi Zsoltra hivatkozva. A Mol és a PKN Orlen az év elején hagyott fel a fuzionálási tárgyalásokkal.
Azóta mindkét cég igyekszik a kelet-közép-európai piacokon terjeszkedni, hogy meghatározó szereplőjévé váljék egy olyan regionális csoportnak, amely képes elhárítani egyes nagyobb nyugati vagy orosz társaságok felvásárlási szándékát.



Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/345959/