Együttműködési megállapodást kötött a Total és a Gaz de France hosszú távú gázszállítási megállapodásaik ütemezéséről, s arról, hogy elkülönítik a közösen birtokolt Gaz du Sud-Quest és Compagnie Francaise du Methane cégekben lévő kereszt-érdekeltségeiket – jelenti a Platts. A két utóbbi leányvállalat egy gázszállító és egy gázszolgáltató cég. A megállapodással egy tavaly november 19-én indult folyamatot zárnak le – áll a Total közleményében. Az ügylet révén a Total a GSO teljes tulajdonosa lesz, míg a GDF-hez kerül a CFM egésze. A Total ezenfelül megszerzi a CFM kereskedelmi üzletága egy részét. Előzőleg a Gaz de France-nak 30 százaléka volt a GSO-ban, míg a Totalnak 45. A Total mostantól képes lesz teljes gázszállítását és értékesítését saját kezében tartani, ahogyan azt az EU második gázdirektívája elő is írja – mutat rá a közlemény. (Platts)

Uniós támogatás piacfejlesztésre

Az EU 14 millió eurós támogatást nyújt a mediterrán térség déli részén, illetve Észak-Afrikában gáz- és villamosenergia-ipari projektekhez – jelentette a Platts, Loyola de Palacio energiaügyi biztos közlésére hivatkozva. A brüsszeli támogatás a regionális energiapiacok kialakítását hivatott segíteni az érintett térségekben. Emellett célja az izraeli és a palesztin energiaipari együttműködés támogatása, s távlati terv, hogy a szóban forgó térségek energiapiacai idővel integrálódjanak az EU belső piacához.
Az energiaügyi biztos az érintett térségek energiaügyi minisztereivel tartott közelmúltbeli találkozóján beszélt erről. (Platts)

Újabb ezer megawattos atomreaktor Ukrajnában

Villamosenergia-termelésének növelése érdekében újabb, ezer megawattos atomerőművi reaktort helyezett üzembe Ukrajna a rivnei nukleáris erőműben. A hírügynökségi jelentések szerint három hónap alatt ez volt a második új reaktor, amit Ukrajna üzembe állított az 1996-os csernobili katasztrófa óta. Viktor Janukovics miniszterelnök közölte, a nukleáris áramtermelő kapacitások bővítése folytatódik az országban. (Energiainfo)

Brit határkapacitás-aukció

A brit és a francia hálózati társaságok közzétették a két ország közötti novemberi határkapacitás-aukció eredményét. Az igénylők megawattonként 50–61 eurós árfolyamon jutottak szállítási lehetőséghez.
A brit NGT és a francia RTE hálózati társaság a hét végén közzétette a novemberre közösen meghirdetett határkapacitás-aukció eredményét. A Platts beszámolója szerint összesen 300 megawattnyi távvezetéki kapacitást értékesítettek, öt piaci szereplőnek. Az egyik blokkban 50 megawattnyi kapacitás, megawattonként havi 61 eurós áron kelt el. A másik csomagban ugyancsak 50 megawattért 53 eurót fizettek, a harmadik blokkban 100 megawattért 52, egy harmadik 50 megawattos csomagban pedig
51 eurót, és volt még egy 50 megawattos blokk, amelyért 50 eurót adtak. (Energiainfó)

Egyre több szén kell az USA-nak

Öt-tíz éven belül megháromszorozódhat az Egyesült Államok szénimportja, a tavalyi 20 millió tonnával szemben az évtized végére elérheti az évi 75 millió tonnát. Egy barcelonai szakmai konferencián George Wilbanks, a Drummond Coal elnöke beszélt erről. Jelezte, hogy az import növekedését idézheti elő az Appalache-hegységbeli széntermelés csökkenése, illetve hogy a vasúti szállítások korlátai miatt az alacsony kéntartalmú nyugati szenek piaci részesedése nem gyarapodhat számottevően, miközben az erőműveknek több és több tüzelőanyagra van szükségük. (Arampiac.hu)

Oroszország kínai gázvezetéket sürget

Oroszország mielőbbi döntést sürget a szibériai Kovitka gázmezőt Kínával, illetve Dél-Koreával összekötő gázvezeték megépítése ügyében. A 18 milliárd dolláros beruházást még azt megelőzően szeretnék elindítani, hogy az LNG-import túlságosan nagy teret nyerne az ázsiai térségben, rontva ezzel a szibériai szénhidrogén piaci helyzetét. A Platts kínai lapjelentésekre hivatkozva számolt be róla, hogy Oroszország számára egyre sürgetőbb a Kovitka mező ázsiai kapcsolatának kiépítése, LNG-felhasználása és importlehetőségei ugyanis egyre gyorsuló ütemben bővülnek a világ legdinamikusabban növekvő energetikai piacán. A Kovitka mező, amely az irkutszki régióban található, hatalmas gázvagyont rejt. Erre alapozva a tervek szerint egy évi 20 milliárd köbméteres kapacitású csővezetéket építenének nemzetközi vállalkozásban a kínai és 10 milliárd köbméterest a koreai piacra.

A BP eladja norvégiai gázérdekeltségeit

A British Petroleum el kívánja adni a norvégiai Ormen Lange gázmezőben lévő 10 százalékát, valamint a Langeled vezetékben lévő szintén 10 százalékát. A két részesedés együttes értéke 700 millió dollárra tehető a Financial Times szerint. Az érintett vezetéken az európai és a brit piacokra jut az exportgáz.
A lelőhely és a cső további tulajdonosai a Norsk Hydro, a Royal Dutch/Shell, a Petoro, a Statoil és az ExxonMobil. A Norsk Hydrónak, amely a világ egyik vezető olajmező-fejlesztő és – üzemeltető cége,
18 százalékos a részesedése a lelőhelyben, s tegnap közölte, hogy megvenné a BP részét.
Ám a BP olyanoktól is vár ajánlatokat is, akik ma nem tulajdonosai a mezőnek, lehetnek ezek akár kisebb finomítócégek is. A tulajdonosok között csak a norvég állami kézben lévő s az Ormen Lange
36,5 százalékát tulajdonló Petorónak van önálló eladási és elővásárlási joga. (Olajipar.hu)

A drága olaj árthat az izraeli gazdaságnak

A Bank of Israel elnöke, David Klein attól tart, hogy az olaj árának további növekedése lassíthatja a globális gazdasági növekedést, ez pedig árthat az izraeli gazdaságnak is – írja a Globes. Szerinte a következmények beláthatatlanok. Úgy érzi, a mostani magas olajár még nem olyan dolog, amit magunk mögött tudhatunk. A drágulás csak most kezdődik, számos előrejelzés utal erre. Az eddigi – egyébként már szintén jelentős – olajdrágulásnak eddig nem volt jelentős hatása az izraeli gazdaságra, mert az képes volt hatékonyságnöveléssel és alternatív energiahordozók bevonásával reagálni. Ezen lehetőségei azonban lassan kimerülnek, s nem tudni, mi lesz, ha továbbra is többet és többet kell fizetni az olajért.
A következmények persze nagyban függnek attól is, mi történik majd a világgazdaságban. David Klein szerint az olaj árának növekedése eddig nem növelte az izraeli inflációt, de később ez megtörténhet.

Forrás: Világgazdaság Online