Magyarország geopolitikai helyzetéből fakadóan az összekapcsolásban kiemelt szerepet játszott: a Szeged melletti Sándorfalva 400 kV-os nemzetközi alállomáson keresztül jött létre az első villamos kapcsolat Európa két régiója között a Sándorfalva-Arad távvezeték mai bekapcsolásával.

Ezt követte ugyanezen helyszínen egy szerbiai irányú, Sándorfalva-Szabadka közötti távvezeték bekapcsolása. A nemzetközi koordinációban zajló program keretében a továbbiakban a két rendszer,
un. szinkron zóna határain lévő további távvezetékeket kapcsoltak be az ukrán-román határtól kezdődően Mostar térségén keresztül a szerb-horvát határon történő befejezésig.

Előzmények:

A volt Jugoszlávia szétesése óta a korábban a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez (UCTE) tartozó balkáni országok (Jugoszlávia, Görögország) hálózatai leváltak az addig egységes nyugati rendszerről. Az újjáépítéseket követően, az energetikai szempontból is legnagyobb károkat szenvedett Mostar és Eszék térségében ez évben befejezett helyreállításokat követően ismét realitássá vált a rendszerek összekapcsolása, de immár kibővítve az időközben szintén csatlakozási szándékát bejelentő, és ennek érdekében számos műszaki fejlesztést megvalósító román és bolgár energiarendszerekkel.

Magyarország még a 80-as évek végén jelezte szándékát, hogy a nyugat-európai áramrendszer részeként kíván hosszú távon működni. A 90-es évek elején a visegrádi országok magyar kezdeményezésre, CENTREL néven létrejött sikeres együttműködése a 90-es évek közepére lehetővé tette ezen országok együttes csatlakozását.

A magyar rendszer a CENTREL rendszer részeként a nyugati, megmaradó UCTE rendszerhez csatlakozott, és ezzel párhuzamosan már megkezdődött az előkészítése az UCTE újraegyesítéséhez, mely azonban közel 10 évet vett igénybe alapvetően a politikai nézetkülönbségekből fakadó összefogás-hiány miatt, mely mostanra enyhült annyira, hogy realizálódhatott a háborús sérüléseket szenvedett berendezések helyreállítása.

Milyen előnyökkel jár a nyugat-európai egyesített villamosenergia-rendszer kibővítése?

Az ország villamosenergia-ellátásának stabilitása szempontjából pozitív hatású a csatlakozás, hiszen bővül a kölcsönös üzemzavari kisegítés lehetősége esetleges országos üzemzavarok, átmeneti teljesítmény-hiányok esetén.

Szintén a hazai ellátás biztonságát növeli, hogy esetleges rendszerközi problémák, üzemzavarok esetén nagyobb mértékben számíthat az ország kisegítésre, hiszen korábban a nyugat-európai rendszer határán üzemelő nemzeti energiarendszerként erre sokkal kevesebb lehetőség volt, mint a kibővített, egységes hálózat központi részeként. A nagyobb energiarendszerben egyúttal csökken az egyes nemzeti, így a magyar rendszertől várt szabályozási igény, mivel több szereplő közt oszlik meg például üzemzavar esetén a rendszer szabályozásának kötelezettsége.

Kereskedelmi szempontból szintén előnyös a csatlakozás, hiszen egy gyorsan fejlődő, önmagában is több tízezer MW-os energiarendszer válik elérhetővé ezáltal. Azzal, hogy Magyarország ezen hálózatrész felé erős villamos kapcsolattal rendelkezik (amit az is alátámaszt, hogy az összekapcsolás elsőként a magyar hálózattal történt meg), lehetővé teszi a magyar árampiac szereplői számára ezeken a piacokon való megjelenést, illetve a hazai kereskedelmi lehetőségek bővítését az esetlegesen kedvező árú termelői kapacitásokhoz való hozzáférés lehetősége révén. Fontos kiemelni, hogy a csatlakozás által hozzáférhetővé válik szomszédaink jelentős vízerőművi kapacitása is, további szabályozási lehetőségeket teremtve speciális kereskedelmi szerződések révén.

További előnyt jelenthet Magyarország kedvező geopolitikai helyzetének kihasználása révén az európai áramszállításokban való részvétel. A magyarországi nagyfeszültségű villamos hálózatot jelentősen felértékeli a csatlakozás, hiszen jelentős útvonalak metszéspontjában helyezkedik el. Így a várható nemzetközi szállításokból származó bevételekhez juthat.



Forrás: ma.hu
http://ma.hu/page/cikk/ad/0/101687/1