Úgy tudjuk: a kölcsönt az Európai Beruházási Banktól veszik majd fel, és az állam garanciát vállal a visszafizetésre. A kabinet a jövő hónap elejére ígérte az új sztráda-finanszírozási modell kidolgozását.
A gazdasági és a pénzügyi tárca már megkezdte az egyeztetést az új forrásszerzési akcióról.

Az eredeti tervek szerint az autópálya építések költségeinek a biztosításához az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. bocsátott volna ki kötvényt mintegy 1,2 milliárd euró értékben (hozzávetőleg 320 milliárd forint). Ám miután a kabinet a közelmúltban úgy döntött, hogy költségvetésen belülre helyezi a gyorsforgalmiút építési kiadásokat, értelmetlenné vált az államilag garantált hitelnél jelentősen - összegtől függően akár tíz milliárd forintos nagyságrenddel - drágább kötvény kibocsátásából fedezni a költségeket. Így marad a kölcsönfelvétel.

A hitelt - úgy tudjuk - az Európai Beruházási Banktól (EIB) szerzi majd meg az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt., illetve a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt. Ez a megoldás szakértők szerint már csak azért is valószínű, mert az autópálya-program végrehajtásához idén mintegy 320 millió eurót (hozzávetőleg
80 milliárd forint) projekthitel formájában amúgy is az EIB-től vesz fel a kormányzat. A finanszírozási program következő ütemében, az év végéig további mintegy 400 millió euró - megközelítőleg 110 milliárd forint - kölcsönhöz szeretne hozzájutni a kormány.

Mint arról beszámoltunk: abban az esetben, ha a kormányzat az eredeti terveihez ragaszkodva az ÁAK által kibocsátott kötvényekből befolyt összegből fedezte volna az autópályépítéseket - miután a sztrádacég statisztikai szempontból magánvállalatnak minősül - a "tranzakció" nem terhelte volna költségvetést.
Így az eredti elképzelések szerint az összesen 500-520 milliárd forint értékű autópálya építési programból megközelítőleg 300 milliárd forint nem növelte volna az államháztartási hiányt. (Az elmúlt évek során 2004-ben 20 milliárd forint, 2005-ben 130 milliárd forint, az idén január végéig pedig további 75 milliárd forint összegű autópálya építési kiadást tartalmazott a költségvetés.)

A kabinet azonban változtatott az elképzelésein, elmarad a kötvény kibocsátás, és helyette állami fedezetű hitelfelvétel történik. Emiatt az útépítési költségeket teljes egésszében költségvetésen belülre kerülnek, ezért jelentősen növekszik majd az idei költségvetési hiány. Az erre az évre előirányott 8 százalékos deficitet további 0,6 százalékponttal - mintegy 130 milliárd forinttal - emelik a sztrádahálózat fejlesztési kiadások. Jövőre a tervek szerint ugyanez a tétel 0,9 százalékponttal, 2008-ban pedig 0,1 százalékponttal növeli majd a hiányt.

Miután változik a finanszrozási modell, a kormány nem köti meg a már előkészített 75 éves autópálya-beruházói és üzemeltetési szerződést az ÁAK-val. A közlekedési tárca várhatóan csak rövidebb futamidőre és más feltételekkel szerződik majd az autópálya-társasággal. Abban azonban továbbra sincs változás, hogy belátható időn belül tőzsdére viszi a közlekedési tárca az ÁAK 20-40 százalék közötti kisebbségi részvénycsomagját, amelytől mintegy 30 milliárd forintos tőkebevonást remél.

Az ÁAK és az NA Zrt. egyébként az ebben az évben felvett hitelekből szeptember végéig képes finanszírozni a gyorsforgalmi utak tervezését, a beruházások előkészítését és az útépíttetéseket.
A társaság 90 milliárd forint összegű áthidaló kölcsönt vett fel ez év márciusában az MKB Bank által vezetett bankkonzorciumtól. Az NA Zrt.-nek pedig a Magyar Fejlesztési Bank március közepétől
130 milliárd forintos hitelkeretet biztosít, amelyet a cég az év végéig hívhat le.

Forrás: Népszava.hu 
http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=816822