A kormányzat azért tervezte az ÁAK 20-40 százalékos részvénycsomagjának értékesítését, mert így látta esélyét annak, hogy az Eurostat PPP-ügyletként ismerje el a sztrádaépítéseket, amelyeknek ügynöke éppen az ÁAK lett volna. Miután (a kormányzat számára is) kiderült, hogy az EU így sem fogja költségvetésen kívüli tételekként elismerni az autópálya-finanszírozás kiadásait, úgy tűnt, értelmét veszíti az ÁAK több milliárd eurós kötvénykibocsátása és tőzsdére vitele is.

A gazdasági és a közlekedési tárca közösen vizsgálja a lehetőségeket az új sztrádafinanszírozási tervvel és az ÁAK-kal kapcsolatban - mondta a Világgazdaság érdeklődésére Ábrahám Gergely, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szóvivője -, ez azonban nem érinti az ÁAK Zrt. részleges privatizációját.
A tőzsdére vitel előkészítését firtató kérdésre csupán annyit válaszolt, hogy az összefüggésben van az említett munkával.

Az ÁAK privatizációjáról vélhetően azért nem mondanak le, mert a költségvetésnek szüksége van a bevételre - vélik szakmai körökben. A társaságot azonban jelenleg értéktelennek tartják, autópálya-kezelői feladatainak jelenlegi formában történő ellátása aligha mozgatja meg a befektetők fantáziáját.
A vonzóvá tételt az egyik elképzelés szerint úgy lehetne megoldani, hogy a társaság hosszú távra
(ha nem is a korábban tervezett 75 évre, de 30 év körülire) kvázi koncessziós jogot kapna. Azaz rendelkezésre állási díj ellenében üzemeltetné és karbantartaná az állami autópályákat. A koncessziós jog piacra vitele pedig már biztos befektetésnek számít.

Az ilyen (osztalékfizető) infrastruktúra-részvénynek van is modellje a nemzetközi gyakorlatban, például a csatornázás területén. Más vélemények szerint a tőzsdére vitel még így is komoly nehézségekbe ütközik, hiszen az új, koncessziós feltételek melletti gazdálkodás értékeléséhez alig áll rendelkezésre információ.
A piacosítást követően néhány év működésének tapasztalatára lenne szükség ahhoz, hogy a társaság ára reálisan "belőhető" legyen - nyilatkoztak a Világgazdaságnak szakértők. A privatizációs törvény nyáron elfogadott módosítása szerint egyébként az Állami Autópálya Kezelő Zrt. minimális állami tulajdoni hányada száz százalékról 25 százalék + 1 szavazatra csökkenthető.

Információk szerint felmerült az is, hogy az ÁAK értékét növelendő élnek a társaságnak az M5-ös autópályát üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt.-ben lévő opciós jogával. Mint emlékezetes, a szegedi sztráda egységes matricarendszerbe vonásakor az ÁAK (azaz az állam) az AKA 40 százalékát vásárolta ki, és további 60 százalékára szerzett opciós jogot. Szakmai körökben az AKA-t jó üzletnek tartják.

Szakértők szerint elvileg elképzelhető egy olyan megoldás is, hogy megnyitják a piacot.
Így más üzemeltető is idejöhetne, és megkaphatná az állami autópályák üzemeltetését és karbantartását koncesszióba.





Forrás: ma.hu
http://ma.hu/page/cikk/ad/0/153092/1