A házigazdák arra számítottak, hogy a rendezéssel magukat mint átalakult országot mutathatják be, és úgy vélték, hogy ezzel új befektetőket és több turistát vonzhatnak Görögországba.

Ehhez képest a kormányzat jelenleg rendkívül dühös, mert a hazai csapat dopping - botrányai rombolják az ország imázsát.

Megoszlanak a nézetek arról is, hogy az olimpia fejőstehén vagy pénznyelő a rendező nemzetnek. Például Montreal még mindig fizeti az 1976-os játékok költségeit.

Az újonnan megnyílt ötcsillagos athéni Imperial hotelben a vendégek több mint 800 eurót fizetnek egy éjszakáért. Yiannis Simos menedzser szerint a hotel építését nem olimpiai projektként fogták fel
(mivel a turisták amúgy is jönnének), ugyanakkor elmondása szerint az olimpiára szükségük van a "kedvező benyomások" megszerzéséhez. Reményeik szerint a játékok végével is megmaradnak vendégek.

A pénzügyminisztérium egy magas rangú tisztviselője a BBC News Online-nak elmondta, hogy a költségek később csak akkor válnak befektetéssé, ha Görögország sikeresen tudja közvetíti az olimpiában rejlő PR-üzenetet.

A doppingügyek épp ezért annyira felháborították a vezetést, hogy nyilvánvalóvá tették tervüket: a csalókat megfosztják mindazoktól a kiváltságoktól, amelyhez eddigi sportsikereik révén jutottak.

A görögországi turizmus óriási mértékű csökkenése a legnépszerűbb szigeteken
(a turisztikai egyesületek szerint mintegy 25 százalékos a mérséklődés a szezonban) éppen az olimpia évében szintén beárnyékolja az optimista várakozásokat. A görögök szerint a külföldieket távol tartja a terrorizmustól, illetve a drágaságtól való félelem.

Az efféle adatok nem sok jót jósolnak az ország egyre növekvő költségvetési hiányának, mely majdnem elérte már a GDP 4 százalékát. Ez jóval nagyobb annál, mint amit az EU szabályai megengednek.

Hosszú távú teher

Egy múlt pénteki üzleti összejövetelen (melynek témája az volt, hogy az olimpiában rejlő gazdasági lehetőségeket hogyan használják ki) a helyettes pénzügyminiszter meglehetősen optimista hangulatban beszélt. Elmondása szerint a múlthoz képest most minden lehetséges erőfeszítést megtettek azért, hogy a befektetéseknek kedvezőbb körülményeket teremtsenek, és a vállalkozók előtt reményét fejezte ki arra nézve, hogy az erőfeszítéseknek meg is lesz az eredményük.

Ugyanakkor Petros Doukas beismerte, hogy az olimpiai számla - amelyet eredetileg 4,6 milliárd eurósra terveztek - biztosan több lesz, mint 7 milliárd euró. Más becslések szerint az eredetileg tervezett összeg duplája a reális adat.

Az már biztos, hogy javult Görögország közlekedési infrastruktúrája, és számos létesítmény is felépült.
A különféle kivitelezések a helyi munkaerő szaktudását is növelték.

Montreal az 1976-os olimpiát 2,1 milliárd dolláros hiánnyal zárta, melyet a helyi adókon keresztül még mindig fizetnek lakosai. Los Angeles volt az első helyszín (1984-ben), amely komoly profittal zárta az eseményt, és ez volt az első olimpia, melyet a magánszféra pénzelt.

Azóta mindegyik olimpiai rendezés nyereséget hozott, vagy legalábbis nullszaldós eredménnyel zárt.

A következő olimpiák rendezőinek ügyesen fel kell becsülniük a költségeket. A 2012-es rendezésért versengők arra számítanak, hogy különféle beruházások révén a lepukkant városrészeket fejleszthetik, a kritikusok szerint azonban a pénzfelhasználásnak nem a sportlétesítmény-fejlesztés a legmegfelelőbb módja.

Sydneyben is kihasználatlanok a sportlétesítmények a 2000-es olimpia óta. Valószínűleg Athénban sem lesz könnyű vevőt vagy bérlőt találni a stadionoknak.

Az olimpia pozitív hatásait gyakran túlbecsülik. A várható előnyök (például turizmus fellendülése vagy a sportsikerek hatása) könnyen semmivé válhatnak. A fejlesztés során létrejött munkahelyek gyakran csak rövid-távúak, és az ország egyik részén fellendülő turizmus lehet, hogy az ország valamely más részéről vonja el a látogatókat.