Hírek : Olcsó kénből drága áram |
Olcsó kénből drága áram
2006.07.31. 07:13
A Nappal termelt energia legnagyobb részét nem napelemek, hanem az energiatermelést koncentráltan végző naperőművek biztosítják.
Egy új magyar technológiával az erőművi napáramtermelés hatékonysága megduplázható, a nemrég a sevillai SolarPaces nemzetközi napenergia-konferencián is bemutatott módszert azonban idehaza - naperőmű híján - egyelőre nem alkalmazzák.
A világban a legtöbb koncentrált napenergia-erőmű az USA-ban van, Európában Spanyolország számít a legnagyobb felhasználónak. Maguk az erőművek hatalmas tükörrendszerek, amelyek egy folyadéktároló tartályra sugározzák a Napból összegyűjtött hőenergiát. A tartályban a hőtároló folyadék többnyire fagyásbiztos sóoldat. A felmelegített folyadék segítségével gőzt fejlesztenek, ettől a ponttól a naperőmű ugyanúgy működik, mint a meleg vizet és/vagy áramot szolgáltató hagyományos erőművek.
A régóta használt, kikristályosodott megoldásnak két alapváltozata van, a tükörrendszerek alakja alapján az egyiket tornyosnak, a másikat vályúsnak nevezik. Létezik azonban egy harmadik rendszer is, amely épp egy, a közelmúltban szabadalmi védelmet kapott magyar fejlesztésen alapul. Ez a naperőmű-típus sóoldat helyett egy sokkal olcsóbb, jobban melegíthető és kevéssé korrodáló folyékony kénvegyületet használ hőgyűjtő közegként.
Az olajipari melléktermékként beszerzett kéntartalmú anyag több szempontból is forradalmasította a napáram-termelést: egyrészt megnövelte - fajtától függően 50-100 százalékkal - az áramtermelés hatékonyságát, másrészt pedig egy olyan "mellékjövedelmet" biztosíthat az üzemeltetőnek, ami a hagyományosnak számító 20 év helyett 5-6 évre csökkenti a megtérülési időt. A "magyar" erőmű ugyanis az áram mellett ún. oldhatatlan ként is termelhet, mégpedig a 70 dolláros tonnánkénti áron beszerzett folyékony kénből. Az oldhatatlan kénpor fontos gumiipari alapanyag, tonnája nagyjából 1600 dollárba kerül.
A kéngyártással kombinált megoldást még csak kísérleti gyártásban alkalmazták (a fejlesztési kísérletekbe a Műegyetem energetikai tanszéke is bekapcsolódik). A technológia iránt hirtelen megnőtt az érdeklődés, a magas olajárak miatt a naperőmű-beruházások vonzóbbá váltak. Magyarországon ez a konjunktúra egyelőre nem érvényesül, annak ellenére, hogy a jelenlegi feltételek mellett itthon is könnyű lenne finanszírozót találni a megújuló energiaberuházásokra. A gond itt is hasonló, mint a szélkerekeknél: nehéz olyan vállalkozót találni, aki a milliárdos nagyságrendű projekt mellett az engedélyezéssel, illetve a hálózatra kapcsolás nehézségeivel is képes megbirkózni.
Forrás: nol.hu http://www.nol.hu/cikk/412403/
|