Magyarországon eddig egyedülálló feladattal bízta meg néhány munkatársát a PanTel Kft.: a szakemberek az úgynevezett virtuális mobilszolgáltatással foglalkoznak. Az ezt nyújtó cégeknek nincs saját hálózatuk; leegyszerűsítve úgy működnek, hogy a hagyományos mobilcégektől nagykereskedelmi áron kapacitást (tulajdonképpen perceket és adatátviteli lehetőséget) vásárolnak, majd saját márkanevük alatt továbbértékesítik azt (lásd a keretes írást).

Nálunk ez egyelőre azért nem létezik, mert az ötletet dédelgető cégeket a három hálózattal rendelkező mobiltársaság eddig „lepattintotta” magáról. A távközlési piacon így újabb konfliktus érlelődik: egyre többen, és egyre inkább be akarnak lépni a mobilpiacra, jelenleg szinte esélytelenül.

„Megkerestük mind a három magyar mobiltelefon céget, de azt a választ adták, hogy nem foglalkoznak az üggyel, amíg nem látnak benne üzleti fantáziát” – mondja Varga Lajos, a PanTel vállalati stratégiai igazgatója. A Figyelő érdeklődésére a Pannon erre rímelő választ adott. Somlyai Dóra kommunikációs igazgató szerint a virtuális mobil operátorok megjelenése olyan piacokon hasznos, ahol a szolgáltatás- vagy tarifacsomag-választék szűkös, a magyart viszont a túlkínálat jellemzi, az árverseny évek óta erős. „Egyelőre nem találkoztunk olyan megkereséssel, amely ezen a helyzeten még javítani tudna, azaz minden szereplőnek előnyös üzleti modellt kínálna” – tette hozzá.

Állítását persze vitatják azok, akik a frekvenciasávok korlátozott száma miatt nem léphetnek be a mobilpiacra; ezért dolgozik most többek között a PanTel is egy mindkét fél számára elfogadható megoldáson. A piacra lépni szándékozók érvelése szerint jelenleg csak egyetlen társaság, a Magyar Telekom Nyrt. van abban a helyzetben, hogy rendelkezik vezetékes (T-Com) és mobil (T-Mobile) infrastruktúrával is. Igaz, az ebből származó előnyöket nem aknázhatja ki úgy, hogy – a többi szolgáltatóval ellentétben – saját cégei között kedvezőbb üzleti elszámolást alkalmaz. Ám annak is van szinergiahatása, hogy egy ügyfél igényeit pusztán a T márkák teljesen ki tudják elégíteni, emellett a csoportnál létezik már olyan tarifacsomag (Oda-vissza), amely a házon belüli mobil–vezetékes hívásokat preferálja.

Akadályok

A jelenségre a Gazdasági Versenyhivatal is kitért a napokban megjelent, hírközlési piacot vizsgáló anyagában. Ebben hangsúlyozza, hogy a Magyar Telekom szabályozói „odafigyelést” igényel, mert az integrált szolgáltatásait felhasználva olyan versenyelőnyre tehet szert, amely hosszabb távon is nagyon erős piaci pozíciót biztosíthat számára. „Az egyik legfontosabb, világszintű trend a kommunikációs iparban a hálózatok konvergenciája, a T csoport pedig egyértelmű előnyt élvez, hogy az ehhez szükséges fejlesztéseket házon belül oldja meg” – mondja Zsembery György, az Invitel Rt. marketingvezérigazgató-helyettese, akinek cége szintén folyamatosan keresi a virtuális mobilszolgáltatás lehetőségét.

Korábban a UPC Magyarország Kft. is jelezte, hogy „kedvező feltételek esetén” fontolóra venné e szolgáltatás elindítását. A társaság a tévé, az internet és a vezetékes telefon hármasát (triple play) mobilos ajánlattal is kiegészíthetné (multi play), ahogy ezt például Hollandiában meg is tette. Ugyanez a hajtóereje a jelentős üzleti előfizetői bázissal rendelkező PanTel-nek is, hiszen anyacége a HTCC a több vidéki városban vezetékes telefontársaságként ismert Hungarotel Zrt. tulajdonosa is.

Ha a PanTel – várhatóan a jövő év elején – elindul az IP TV-vel, akkor eléri a triple play szintet, mobil irányba viszont a UPC-hez hasonlóan nem tud nyitni. Ugyanez érvényes az Invitelre is, bár a cég bizonyos ügyfélkörben az egyik mobiltársaság csomagjait is értékesíti. A HTCC egyébként nemrég egy másik kapun keresztül is beléphetett volna a mobilpiacra, 2004-ben ugyanis elindult a potenciális új szereplők számára kiírt harmadik generációs frekvenciasávért, pályázata azonban sikertelennek bizonyult. Ugyanebben a cipőben jár a Tele2 is, amelynek 3G törekvései szintén meghiúsultak, a pályázás ténye viszont jelzi, hogy mobilos ajánlattal is ki szeretné egészíteni a vezetékes portfólióját.

„Minden erőnkkel az adminisztratív akadályok leküzdésén dolgozunk” – utal Zsembery György az Invitel elszántságára. Bürokratikus akadály egyszerre van is, meg nincs is. „A virtuális mobilszolgáltatás lehetőségének biztosítása vagy kikényszerítése az unióban sehol sem feladata a hatóságoknak” – mondja Márton György a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) szóvivője. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatást elindítani szándékozó cégek kereskedelmi alapon megállapodhatnak egymással, ezt semmi sem tiltja, ugyanakkor nem is lehet kötelezni egy mobiltársaságot, hogy árajánlatot adjon egy megkeresés esetén.

Eddig ez még sohasem jött össze, ám az így kialakult patthelyzet az NHH szerint idővel oldódhat. „Álláspontunk szerint a piaci folyamatok szabályozás nélkül is megteremthetik a virtuális szolgáltatás kereskedelmi feltételeit” – mondja Márton György. Nyugat-Európa több országában ugyanis pont ez történt évekkel ezelőtt. A mobiltársaságok elkezdték a hálózatukban lévő (drágán kiépített, de bevételt nem hozó) szabad kapacitások eladását a virtuális szolgáltatóknak.

„Jelentős szabad kapacitása Magyarországon jelenleg a T-Mobile-nak és a Pannonnak van, a Vodafone valószínűleg ennek hiányában is visszautasítani kényszerül a potenciális partnereit” – mondta a Figyelőnek egy szakértő. A virtuálisok megjelenése viszont az európai példák alapján tarifacsökkenéshez vezet, ami erodálhatja a mobilszolgáltatók bevételét. Ráadásul új szereplő értelemszerűen csak a három mobilcég előfizetői bázisának kárára jelenhetne meg, hiszen a piac telített, szinte minden potenciális ügyfélnek van mobilja. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egy mobilcég marketing- és számlázási költségei is csökkennek az előfizetők elvándorlásával, miközben a hívások után továbbra is beszedheti a nagykereskedelmi díjat.




Forrás: fn.hu
http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=139814