Tony Blair brit kormányfő a múlt év novemberében jelentette be, hogy Nagy-Britanniában a kereskedelmi és ipari minisztérium égisze alatt új energiapolitika készül el. A korábbi, csupán kétéves koncepció felülvizsgálatát ugyanis jó pár tényező is indokolta a szakemberek szerint.

A legfőbb ok a leselkedő energiahiány. Az északi-tengeri gáztartalékok fokozódó kimerülésével Nagy-Britannia önfenntartóból egyre inkább energiaimportőrré válik. Az elsőrendű cél, hogy továbbra is felgyulladhassanak a fények és melegek legyenek az otthonok. Egyidejűleg a kormány már 2020-ra érezhető eredményt szeretne elérni a széndioxid kibocsátás enyhítése terén, 2050-re pedig 60 százalékos csökkentést jelez előre.

Az új prioritás nem okozott meglepetést, mert Tony Blair már májusban kijelentette, a nukleáris energia "dérrel-dúrral visszaküzdötte magát a napirendre". A felülvizsgálat eredménye szerint gazdaságilag racionális, segít a globális felmelegedés megállításában, biztonságos, így az energiatermelés középpontjába kell állítani.

A briteknek, akiknek egy nemrégiben, a Zöld Párt által elvégzett közvélemény-kutatás szerint közel
90 százaléka utasítja el az atomenergiát, nem kell attól tartaniuk, hogy a közeljövőben gombamód elszaporodnak az új erőművek. Hat elavult reaktort viszont korszerűbb, biztonságosabb, környezetbarátabb erőművekkel váltanak fel. 2023-ra a ma működő valamennyi atomerőművet be kell zárni.

Az új energiapolitika jegyében a helyi önkormányzatoknak joguk lesz megválasztani a tervezett atomerőművek megjelenését és pontos helyét, de azon az alapon, hogy nincs rájuk szükség, nem utasíthatják el azok megépítését. A beruházások költségét a privát szféra és nem az adófizetők állják.

Míg az üzleti élet elitjét képviselő Institute of Directors vezérigazgatója helyesli a nukleáris kapacitás bővítését, a Greenpeace és a Friends of the Earth környezetvédő mozgalom elutasította a tervet. Utóbbi igazgatója, Tony Juniper szerint a "világ már amúgy is veszélyes hely, új atomerőművek csak rontanak ezen a helyzeten".

Az új energiapolitika nagyobb hangsúlyt helyez a megújuló energiaforrások hasznosítására is.
A jelenlegi 4 százalékról közel 20 százalékra emelkedik a szél, nap és a vízhullámok által generált energia aránya.

A zöldmozgalmak azon reménye azonban, hogy mind a 16 millióra becsült brit ház tetejére az energiaellátást biztosító miniszélturbina kerülhet, úgy tűnik, aligha valósítható meg.

Hírek szerint egyébként az ellenzék vezérének, a környezetvédelem ügyét látványosan felkaroló
David Cameronnak éppen ezekben a napokban hagyja jóvá az illetékes helyi önkormányzata a saját szélgenerátorának felállítására beadott építési tervét.

Forrás: http://www.nol.hu/cikk/410533/