Az előzetes adatok szerint márciushoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelés volumene 0,4 százalékkal – a múlt év decembere óta először – csökkent. Az összehúzódás azért tekinthető váratlannak, mert az első három hónap rendelési adatai a konjunktúra tartósságára utaltak, ráadásul az utóbbi időben az európai fellendülésről érkező hírek láttak napvilágot.

Részben a havi viszonylatban mért enyhe visszaesés hatására az éves változást jelző dinamika érezhetően mérséklődött. Amíg az év első negyedében két számjegyű növekedést produkált a szektor, addig áprilisban a bővülés 6,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi időszak adatát.
A tempóvesztésben szerepet játszott a bázishatás is, ugyanis tavaly éppen áprilisban kapcsolt nagyobb fokozatba a növekedés.

Nehezen adható prognózis az év hátralevő részében bekövetkező folyamatokra vonatkozóan.
Egyrészt a számottevő expanzió irányába mutatnak a külső konjunkturális tényezők, ám a hírek szerint a főként az adóemelésre összpontosító költségvetési kiigazító lépések a lanyhuló belföldi keresleten keresztül éreztethetik hatásukat.