A tavaly decemberben elfogadott kereskedelmi törvényt már javaslat formájában is sokan támadták.
A jogszabálytervezet egyeztetése során három kérdésben - a nyitva tartás, a beszerzési ár alatti értékesítés és a jelentős piaci erővel való visszaélés tilalma - alakult ki komolyabb szakmai vita.

Több szakmai szervezet lobbizott azért, hogy a törvény tiltsa be a beszerzési ár alatti értékesítést, ez azonban nem került bele a törvénybe, mivel a beszerzési ár alatti értékesítés a fogyasztóknak kedvező, és tilalma a versenyt jelentősen korlátozná. Ellenőrzése pedig a sok - például akciók, bevezető árak, végkiárusítás - miatt nehézkes. A már elfogadott jogszabály kapcsán pedig több szakmai érdekvédelmi szervezet a köztársasági elnökhöz fordult alkotmányossági aggályaival, kifogásolva a jelentős piaci erő szabályozását. A kifogásokat a köztársasági elnök nem fogadta el, a kihirdetett törvény június 1-jén hatályba lép.

Az új törvény továbbra is keretjellegű jogszabály, azaz a kereskedelmi tevékenység folytatásának legalapvetőbb szabályait rögzíti csak. A részletes feltételrendszert miniszteri rendeletek határozzák meg. Meghatározza a kereskedelmi tevékenységek fogalmát, köztük az ügynöki tevékenységet, az internetes kereskedelmet, a csomagküldést is. Fő szabályként rögzíti, hogy kereskedelmi tevékenység működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható, és meghatározza az üzleti árusítás alóli kivételek alapeseteit.

A jogszabályból két új szabályozási kör érdemel külön figyelmet, a legtöbbet támadott "jelentős piaci erő" fogalmának meghatározása és az ezzel való visszaélés tilalma, valamint az üzletek nyitva tartása.

A kereskedő tárgyalási pozíciójából adódóan képes lehet kirívóan egyenlőtlen jövedelemelosztást kikényszeríteni a beszállítótól, ami nem kizárólag a nagyobb hatékonyságon alapuló jövedelemtöbblet realizálását szolgálja, hanem közvetett módon a kereskedelmi kis- és középvállalkozások piaci pozícióját is hátrányosan érinti.

A jelenleg alkalmazott joggyakorlat szerint gazdasági erőfölényes helyzetet általában 30 százalékos érékesítési piaci részesedés felett lehet kimutatni. A disztribúciós folyamatokban a jelentős piaci erőből fakadó piaci jelenségek általában már alacsonyabb, becslések szerint 5-10 százalékot elérő értékesítési piaci részesedés esetén is kimutathatóak.

A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozással szemben a mikro-, kis- és középvállalkozó beszállítók kiszolgáltatott helyzetben vannak. A beszállítói kiszolgáltatottság alapvető oka, hogy míg egy-egy beszállító a kereskedő értékesítési forgalmából töredéknyi részesedéssel rendelkezik, addig az érintett beszállító értékesítésének jelentős hányada történhet egy-egy jelentős piaci erővel rendelkező kereskedelmi vállalkozói hálózatán keresztül.

Ez azzal a következménnyel jár, hogy a kereskedő megkerülhetetlen szerződéskötési partnerré válik a beszállító számára, s a vevő (kereskedő ) egyoldalúan előnyös alkupozícióra tesz szert ez által.
Az egyoldalúan előnyös alkupozícióban a beszállító érdekérvényesítési képessége gyenge, ezért kiszolgáltatottá válik. Kiszolgáltatottsága folytán a vevő által diktált árakat kénytelen alkalmazni, ezáltal - jövedelem kiesése folytán - fejlesztési, innovációs lehetőségei lényegesen csökkennek, versenyképessége romlik.

A törvény pontosan körülírja, hogy milyen helyzetet kell jelentős piaci erőnek tekinteni, és tiltja az ezzel való visszaélést. Az indokolás szerint ez védelmet biztosít közvetlenül a mikro-, kis- és közepes méretű beszállítóknak, közvetetten pedig a kisebb méretű versenytársaknak is, hiszen mérséklődik ezek piacról való kiszorulásának veszélye is. A beszállítókat védő rendelkezések a vásárlóknak azonban könnyen jelenthetnek áremelkedést, hiszen pont ezekkel az eszközökkel érhetnek el dömpingárakat a kereskedők.

A jelentős piaci erő akkor áll fenn a beszállítóval szemben, ha az adott vállalatcsoport kereskedelmi tevékenységéből származó előző évi konszolidált nettó árbevétele meghaladja a 150 milliárd forintot, vagy a forgalma alapján megállapítható piaci részesedése a kereskedelmi forgalomból a tíz százalékot.

Piaci előnyös helyzetet teremt az is, ha a piac struktúrája, a vállalkozás piaci részesedése, pénzügyi ereje és egyéb erőforrásai, kereskedelmi hálózatának kiterjedtsége, üzleteinek mérete és elhelyezkedése, kereskedelmi és egyéb tevékenységeinek összessége alapján a kereskedő vállalkozás, vállalatcsoport, illetve beszerzési szövetség a beszállítóval szemben egyoldalúan előnyös alkuhelyzetben van vagy abba kerül.

A beszállítóval szemben jelentős piaci erővel való visszaélésnek minősül:

A jelentős piaci erővel való visszaéléssel kapcsolatos felügyeleti feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja majd el.

A törvény a nyitva tartással kapcsolatosan továbbra is csak az alapelveket rögzíti. Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások és a foglalkoztatottak érdekeinek és a Munka Törvénykönyve előírásainak figyelembe vételével a kereskedő állapítja meg. A törvényjavaslat még a munkaszüneti napokon való nyitva tartást korlátozta volna, ez azonban már az elfogadott törvénybe nem került bele.
Azt viszont rögzíti a jogszabály, hogy december 24-én minden üzlet csak 14 óráig lehet nyitva.

A kereskedő az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelem benyújtásakor köteles bejelenteni a jegyzőnek, s a változást is közölnie kell, az azt megelőző 5 munkanapon beül.
Az illetékes önkormányzat jegyzője közérdekből (környezetvédelmi szempontok alapján, a zajterhelés csökkentése érdekében, a lakók életkörülményeinek biztosítása céljából) az üzletek nyitva tartását - este 10 óra és reggel 6 óra között - korlátozhatja.

A jegyzőnek lehetősége lesz arra is, hogy veszélyes mértékű zaj esetén megtiltsa vagy korlátozza a hirdetés vagy figyelemfelhívás célját szolgáló eszközök használatát, ha ez az emberek nyugalmát zavarja.

Forrás: origo.hu
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/hazaihirek/20060529kereskedelmi.html