A Strabag Rt. 2003-ban jelentette be, hogy Bükkösdön cementművet akar építeni. Az osztrák tulajdonú cég a saját kőbányája szomszédságában 2009-re fel akart építeni egy évi 600-800 ezer tonna cement előállítására alkalmas üzemet.

A 27 milliárd forintos beruházás hírét örömmel fogadta a község vezetése, hiszen az 1300 lelkes településen a munkaképes korúak harmada-fele a rendszerváltás óta állástalan, a tervezett üzem pedig közvetlenül és közvetve kétszáz embernek ígért munkát. A településen és a közeli falvakban élő környezetvédők viszont ellenezték a tervet, arra hivatkozva, hogy a községet övező, még szinte érintetlen mecseki tájnak sokat ártana a beruházás. Az ügyben kiírt népszavazás mindkét fordulója a zöldek sikerét hozta, a gyár létesítését a szavazók többsége elutasította.

A Strabag belenyugodott a döntésbe, és új helyet keresett a beruházásnak. 2005 elején két baranyai településsel - Királyegyházával és Kővágószőlőssel - kezdett tárgyalni a részvénytársaság. Bükkösdön viszont a cementgyár támogatói nem nyugodtak bele abba, hogy az üzem ne az ő falujukban épüljön meg. Két évvel ezelőtt létrejött a Bükkösd Holnapjáért Egyesület, s ez a - Strabag által is anyagilag segített - civil szervezet most harcba indult a cementgyárért.

Budai Zsolt, az egyesület alelnöke, helybeli vállalkozó elmondta: ők is népszavazást akarnak kikényszeríteni a cementmű dolgában. Ezért még e héten aláírásgyűjtésbe kezdenek a referendum kiírása érdekében. Budai úgy véli: az újbóli népszavazáson a cementgyár támogatói lesznek többségben.
Az alelnök szerint a falubeliek szembesültek azzal, hogy a környezetvédők által elképzelt idegenforgalmi és gyógynövénytermelő beruházásokra kevés az esély, s eddig nyoma sincs annak, hogy e téren a cementmű ellenzői sikereket érhetnének el.

Kővári József, a Strabag cementgyári beruházásának projektvezetője úgy nyilatkozott: nem ők tüzelték fel a Bükkösd Holnapjáért Egyesületet, a szervezet saját elhatározásából fog bele az aláírásgyűjtésbe.
A projektvezető egyúttal azt is kijelentette: ha Bükkösd mégiscsak befogadná a beruházást, akkor a Strabag valószínűleg ott építené meg az üzemet, mivel a cementgyár működése olcsóbb lenne a kőbánya szomszédságában, mint a bányától 15 kilométerre lévő Királyegyházán.

A Strabagéhoz hasonlóan bonyodalmasak a Holcim Magyarország Zrt. cementmű-építési törekvései.
A cég 2005. augusztus 25-én jelentette be, hogy Nyergesújfalu határában zöldmezős beruházásként új cementművet kíván építeni. Közölték, hogy az új gyár termelésbe lépését követően bezárják az elavult lábatlani gyárat, az ott foglalkoztatott 230 fő átvétele mellett 52 új munkahelyet is teremtenek.

A környező települések lakói azonnal tiltakozni kezdtek, tartva a szennyezőanyag-kibocsátás növekedésétől, a vízbázis sérülésétől. Megindult az aláírásgyűjtés, és több településen népszavazás kiírását helyezték kilátásba a tervről. A Holcim igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy meggyőzze a térség lakosságát: aggodalmuk alaptalan. Hangoztatták, hogy a 63 milliárd forintra tervezett beruházással Európa legkorszerűbb cementgyárát építik majd fel.

Márta Irén, a cég kommunikációs vezetője többször elmondta, hogy a másfél millió tonna kapacitású gyár zárt rendszerű lesz, a levegőbe kerülő szennyező anyag mértéke a jelenleginek a töredékét teszi majd ki.
A cég a kompromisszumkészségét bizonyítandó bejelentette: az előzetes tervekkel ellentétben nem égetnek majd veszélyes hulladékot.

A magát érintettnek tekintő hat település közül ötben az érvek kevéssé hatottak: Esztergomban, Mogyorósbányán, Táton, Tokodon és Tokodaltárón az áprilisban tartott véleménynyilvánító népszavazáson a szavazók többsége elutasította a cementgyár építését. Nyergesújfalun viszont a május 14-i ügydöntő népszavazáson - amely eredménytelen volt, a jogosultak kevesebb mint fele voksolt - a szavazók többsége egyetértett a képviselő-testületnek a gyár megépítését lehetővé tevő döntésével.

A svájci Holcimnak egyébként nincs túlzott szerencséje a magyarokkal. Kálmán János, a Magyar Cement Kft. ügyvezetője több mint 11 éve áll harcban a céggel. 1994 augusztusában a hejőcsabai gyárat a Kálmán János által vezetett konzorcium szerezte meg, elnyerve a több mint másfél milliárd forint alaptőkéjű gyár részvényeinek 57 százalékát. Kálmán szerint a vagyont törvénysértésekkel és ügyes jogi húzásokkal vette el tőle a Holcim, s azért küzd Zürichben, hogy igazát elismerjék. A kérdést a két érintett fél végül nem tudta egymással rendezni, ezért bírósághoz fordultak.

A rendszerváltozást egyébként mind az öt hazai cementgyár - a beremendi, a hejőcsabai, a váci, a lábatlani és a bélapátfalvai - megérte. Néhány évvel ezelőtt azonban Bélapátfalvát bezárták: alapvető okként az olcsóbb külföldi cement miatt előálló hazai rendeléscsökkenést, illetve a tetemes felújítási költséget nevezték meg. Időközben valamennyi gyár külföldi, - német (Beremend, Vác), illetve svájci (Lábatlan, Hejőcsaba) - tulajdonba került.

A négy gyár kielégítené a hazai igényeket, hiszen a honi cementfelhasználás 2003 óta stagnál, évente négymillió tonna körül mozog. Ám a felhasználók igényeik 25 százalékát importból elégítik ki.
A külföldi cement 63 százaléka Ukrajnából, 29 százaléka Szlovákiából érkezik, a maradék nyolc százalék egyéb államokból jön.

A hazai gyártók megpróbálják a kiadásaikat csökkenteni. Ennek egyik módja alternatív tüzelőanyag használata. A lábatlani gyárban döntően gumiabroncsot égetnek. A hulladékból előállított hő a lakosság ellenállását váltotta ki. Vácott például - 2002 őszén - nagy felzúdulást keltett, hogy a helyi cementgyár engedélyt kapott savgyanta, illetve válogatott műanyag hulladék égetésére.

Az alternatív tüzelőanyag néven emlegetett anyagokból, amelyek egy része veszélyes hulladék, hetvenötezer tonnányit égethetett volna el a cementgyár. Az új tüzelőanyaggal a fűtőolaj egy részét akarta kiváltani a tavaly 1,14 millió tonna cementet gyártó cég. A környezetvédelmi engedélyt azonban a helyiek megfellebbezték. Időközben a gyár megszerezte a szükséges engedélyeket és elkezdte az égetést.

A váci cementgyári veszélyeshulladék-égetés azt igazolta, hogy hiába a helyi tiltakozás, a hatóságok megfelelő környezeti hatástanulmány és egyéb engedélyek birtokában engedélyezik az égetést mindaddig, amíg a gyár betartja a hulladékok együttégetésére vonatkozó környezetvédelmi előírásokat. Szakemberek szerint a cementgyári együttégetés komoly terheléstől kíméli meg környezetünket.





Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/404793/