A Duna magyar szakaszának legnagyobb kikötőjéért a német Rhenus-csoport is vízre szállt.
Ajánlatát ugyan kizárták az értékelésből, de közvetve még részesedhet az üzletből.

Harmadik próbálkozásra, előreláthatólag hetek múlva tehet pontot a feldarabolt Mahart csepeli kikötőjének privatizációjára az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. A mintegy 110 hektáros létesítmény üzemeltetésének magánbefektetők kezébe adását szolgáló első pályázatot a kiírás szakmaiatlanságára hivatkozva lőtték vissza.

A másodikat azért nyilvánították érvénytelennek, mert az ajánlatokat tartották komolytalannak.
Most viszont a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai (BSzL) Rt. 99 százaléknyi részvényének megvásárlására, és ezzel a kikötő hetvenöt évre szóló üzemeltetési jogának megszerzésére ajánlatot adó négy pályázó közül három eljutott a befutóig.

Egy május 9-re meghirdetett árlicit után születhet meg a válasz arra: ki horgonyozhat le hetvenöt évre Csepelen. Valószínűnek látszik, hogy a 14 hajórakodó helyet, rendező pályaudvart, a személygépkocsi-szállító RoRo hajók rakodását lehetővé tevő kikötőhelyet, illetve saját konténerterminált üzemeltető BSzL-ért folyó verseny a Wallis Zrt. és a Waberer's Holding között dől majd el. A kiszivárgott hírek szerint e két cég versenytársainál erősebb és részletesebb ajánlattal örvendeztette meg az állami vagyonkezelőt.
Igaz, a Rhenus AG ajánlatán egyiküknek sem okozhatott gondot túltenni, mivel a német cég pályázata már a kiírás feltételeinek sem felelt meg.

A célegyenesben vezető versenyzők egyelőre nem beszélnek ajánlataik tartalmáról. Bár Veres Tibor, a Wallis tulajdonosa először információkat ígért, később elérhetetlenné vált. Hallgatása ellenére elképzeléseiről annyi tudható, hogy cége az első körben 3,76 milliárd forintot ígért a BSzL Rt.-ért.
Emellett vállalná, hogy a kikötő üzemeltetésének első öt évében befektetőtársaival közösen összesen
14,5 milliárd forintot fordítana a létesítmény fejlesztésére.

Az viszont ma még csak az ÁPV illetékesei számára nem titok, hogy a Wallis mihez is kezdene a kikötővel, és kiket vonna be tervei megvalósításába. Valószínű, hogy miután a cég a napokban együttműködési keretmegállapodást kötött a BSzL privatizációs tenderéből kizárt Rhenus AG-val, a kikötői tevékenységek és a logisztikai szolgáltatások bele tartoznának portfóliójába. A Wallisszal szövetkező Rhenus így oldalvízen még befuthat, és részesedhet a csepeli üzletből.

A Waberer's Holding a gazdasági tárcának bemutatott, öt év alatt 48 milliárd forintot felemésztő logisztikai programjába építette be a csepeli kikötő fejlesztését. Wáberer György, a cégcsoport tulajdonosa - versenytársához hasonlóan - az ÁPV döntése előtt nem beszél terveiről. Ennek ellenére úgy tudjuk: a legnagyobb magyar közúti fuvarozó és szállítmányozó társaság pályázatában 3,1 milliárd forintot ajánlott a BSzL részvényeiért.

Emellett 1,6 milliárd forint értékű beruházás azonnali végrehajtására is kötelezettséget vállalt.
Ebből az összegből egymilliárd forintot a kikötő belső úthálózatának átépítésére költenének.
További 300 millió forintot a belső vasúti vágányhálózat, illetve a kikötő rendező pályaudvarának átépítése vinne el. A fennmaradó összegből pedig a közművek (víz- és csatornahálózat) felújítását végeznék el.

Ezen felül a cégcsoport a csepeli fejlesztésekhez is hozzájárulna. A hírek szerint Csepel önkormányzatával aláírásra vár a megállapodás a kikötő külső infrastruktúrájának fejlesztéséről. Ennek keretében a Waberer's Holding évi egymilliárd forinttal járulna hozzá a kikötő és az M0-ás autóút között közvetlen kapcsolatot teremtő gyorsforgalmi út, illetve az ezt a meglévő úthálózathoz kapcsoló csomópont megépítéséhez.

A legkevesebbet az Erdért Rt., az Erdért Ingatlan Kft. és a Multikont Kft. közös pályázatáról lehet tudni. Nagy György, az Erdért tulajdonosa és munkatársai az ÁPV Zrt.-nél aláírt titoktartási nyilatkozatra hivatkozva nem nyilatkoznak. Terveikről csupán annyit lehet tudni: a konzorcium a logisztikai és fuvarozási feladatok fejlesztésében látja a csepeli kikötő jövőjét.

A jelenleg érvényes papírformát az ÁPV által a napokban meghirdetett árlicit akár fel is boríthatja.
A vagyonkezelő szervezetnél azonban úgy tartják: a versenyt élesebbé tevő május 9-i licitálás azzal a veszéllyel már nem fenyeget, hogy a csepeli kikötő végül kérő nélkül marad.