A gyakorlatban azonban az adminisztráció, a spekuláció, a közvetítők, az érdekkijárók és a gazdasági érdekek dzsungelében az eredeti cél elhomályosulni látszik.

Néhány napja a 240 legnagyobb szén-dioxid-kibocsátású magyarországi létesítmény megkapta a magyar államtól az ingyenes úgynevezett szén-dioxid-kvótákat. Az Európai Unió által kidolgozott rendszer szerint egy kvóta 1 tonna levegőbe engedett szén-dioxidnak felel meg. Ez az anyag ugyan nem káros az egészségre, de növeli az üvegházhatást, ami globális felmelegedést okozhat. A magyar állam az EU jóváhagyása mellett a - közlekedés és a mezőgazdaság kivételével - érintett iparágak legnagyobb létesítményeinek közel annyi kvótát adott, amennyi ebben az évben a várható kibocsátásuk.

Ez a kvóta 2007 végéig adható-vehető, ami elvileg a kibocsátás csökkentésére ösztönöz. Ha ugyanis valaki javít a technológiáján, akkor marad fölös kvótája, amit el tud adni olyan cégeknek, amelyek a tervezettnél nagyobb mértékben növelik az üvegházhatást. Az így befolyó pénzből maga a környezetvédelmi beruházás is pénzelhető, persze csak akkor, ha kellően magas a kvóta piaci ára. A mostani rendszerben 2007 végén várható végső elszámolásnál az a létesítmény, amelynek kevesebb kvótája van, mint amennyi szén-dioxidot a levegőbe bocsát, büntetést fizet, a többletkvóták viszont lenullázódnak. 2008 és 2012 között új kör jön, de ez részleteiben különbözhet a mostani "tesztfázistól".

Az ötletet a közgazdászok fantasztikusnak tartják, hiszen a piac gyakorlatilag automatikusan beárazza a környezetszenynyezést. Ez a büntetésen túl pozitív ösztönzést is jelent a cégek számára. Mára az EU majd minden tagállamában kiosztották a kvótákat, így elvileg nincs akadálya a kereskedésnek.

A valóság azonban - mint ahogy az lenni szokott - némileg más, mint ahogy azt papíron elképzelték.
Első lépésként az országoknak fel kell mérniük a létesítmények szén-dioxid-kibocsátását. Az érintettek érdeke ez esetben, hogy saját mutatóikat a lehető legroszszabbnak állítsák be, mivel így több kvótára számíthatnak. Ebben tulajdonképpen még az adott állam sem ellenérdekelt: miért is ne segítse némi engedékenységgel saját cégei meggazdagodását.

A gátat az EU-bizottság jelenti, amely az országok e tárgyú jelentését akár el is vetheti, gondolván, hogy az "nem hihető". Ez jelentős konfliktusforrás, amely azonban valószínűleg felpörgeti a "független szakértők" piacát. A jelenlegi bevezető szakasz amúgy is Kánaán a különböző tanácsadóknak, amelyek ilyen-olyan érdekek mentén igyekeznek az érintetteket képbe helyezni. A bizottság emellett a rendszert igyekszik "egyenszilárdságúvá" tenni, vagyis hogy minden ország csak annyi kvótát kapjon, amennyi ott a tényleges kibocsátás. Noha az érintett szennyezők a kapott kvótát mindenütt kórusban keveslik, szakértők szerint komoly különbségek vannak az egyes térségek között.

Nyugat-Európában a várakozások szerint inkább a vevők, míg térségünkben inkább az eladók lesznek többségben - véli Szabó Gergely, a most indult euets.com nevű kvótatőzsdét működtető Vertis Kft. ügyvezetője. Ennek szakértők szerint az a magyarázata, hogy a kvóták erős összefüggésben vannak a Kiotóban tett légszennyezés-csökkentési vállalásokkal, ahol az akkor az EU-hoz tartozó 15 tagállam szigorúbb volt önmagához, mint a most felvett 10 ország. Ráadásul az új tagállamokban az elmúlt évtizedben leginkább az ipar visszafejlődésének lehettünk tanúi, így csökkent a kibocsátás is.

Magyarország tehát jó eséllyel teljesíteni tudja majd a követelményeket, a nyugat-európai tagállamoknak azonban - akár a kvótakereskedelem kényszerítő erejénél fogva is - igyekezniük kell. Ez a magyar cégeknek tulajdonképpen jó: várhatóan sok fölös kvótájuk lesz, ami pénzt hoz a konyhára. Mások szerint azonban a külföldi kézben lévő magyar ipari vállalkozások nem számíthatnak pénzesőre, mivel az anyacégen keresztül kénytelen lesz a kvótát átadni a csoport más országokban lévő, szorultabb helyzetű tagjainak.

Mindazonáltal a környezetvédelmi szakemberek hangsúlyozzák, hogy ez csupán egy kísérleti szakasz, ami 2007-ig tart. A már most körvonalazódó, jelentős feszültségekkel járó szisztéma komoly hiányosságokkal küzd. Vannak ugye kivételezett ágazatok, mint például a közlekedés vagy a mezőgazdaság, amelyek kibocsátása a tőzsdéket nem érdekli. A világ más térségeiben ilyen nem működik, sőt, ott egyenesen nő a levegő szén-dioxid-tartalma. Ez az EU érintett vállalatainak versenyhátrányt jelent. És persze nemcsak szén-dioxid kerül a levegőbe, hanem más szennyező anyagok is, amelyeket egyelőre továbbra is hagyományosan szabályoznak.

Az euets.com internetes címen a szén-dioxid-kvóták térségi kereskedelmére a napokban indult új, magyar hátterű elektronikus piac már most heti 200 ezer tonnának megfelelő kvótaforgalmat bonyolít.
Az ár jelenleg kvótánként 30 euró körül mozog. A jutalékuk egységenként 20-5 eurócent.
A rendszer 2007 végéig él, akkor a jogok értéke lenullázódik.





Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/401679/