Magyarországon még nem ilyen jó az arány, de a Ferihegyi és a vidéki légikikötők most már sokkal nagyobb sebességre kapcsoltak, és néhány év alatt megfelelhetnek ennek a kijelentésnek.

Tavaly világszerte 4,5 millió embert foglalkoztattak a repülőtereken, ezen belül Európában 1,1 milliót.
Ez nagyon sok, és még több lesz a következő öt évben. Ha semmi drámai nem jön közbe, akkor tovább gyorsul a nemzetközi légiközlekedés növekedése, s ezt csak újabb utasfogadó csarnokokkal, kifutópályákkal, a kihasználatlan kisebb repülőterek felfedezésével lehet jól kiszolgálni. Mindehhez pedig további tízezrek kellenek a repülőtereken és százezrek a háttérágazatokban, különösen a vendéglátásban, a szélesen vett idegenforgalomban és a közlekedésben.

A madárinfluenza, a terrorizmus és az üzemanyag árának emelkedése ellenére tavaly rekordot döntött a légiutas-forgalom: a tavalyelőtti 3,9 milliárd után 2005-ben 4 milliárdan fordultak meg a nemzetközi repülőtereken. A növekedéshez nagyrészt az olcsón működő légitársaságok járultak hozzá, de állta a sarat sok hagyományos vállalat is, amelyek zöme mind jobban idomul kihívóihoz, bár ezt nem szeretik bevallani.

Ha a forgalom megoszlását nézzük, akkor kiderül, hogy tavaly a nemzetközi forgalom bővült nagyobb mértékben, 6,7 százalékkal, a belföldi „csak” 4,4 százalékkal emelkedett. A légi teherfuvarozás kisebb mértékben, három százalékkal nőtt tavaly az egy évvel korábbihoz képest, itt az üzemanyag drágulása némiképp éreztette hatását, mivel a belföldi forgalomban részben a köz-, illetve a vasútra terelődött át a forgalom.

Nagyon szemléletes az, amit Robert J. Aaronson, a repülőtér-üzemeltetőket tömörítő Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) vezérigazgatója mondott erről a minap: az elmúlt évtizedekben az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy minden egymillió fős utasszám-növekedés ezer új munkahelyet teremt.

Ez most is igaz, de ebben az évtizedben – a világgazdaság tartós növekedése közepette – már érdemes beszámítani a kereskedelemben, az idegenforgalomban és a közlekedésben létrejövő munkahelyek számát, amely nem ezer, hanem ennek legalább négyszerese plusz egymillió utas esetén. Az Air Transport Action Group nevű tanácsadó cég szerint tavaly a légi közlekedési ágazat háromezermilliárd dollárral növelte a világon megtermelődő GDP-t. S mivel nem csökken a tempó, az évtized végére ötezer milliárd dollár is lehet ez az összeg.

Aaronson persze azt is mondta, hogy a kormányoknak most már nem szabad késlekedni a hihetetlen fejlődést segítő törvényi keretek megalkotásában, illetve a szabályozási akadályok elhárításában.
Több nagy légielosztó-központ már most is túlzsúfolt és méginkább az lesz, s ez káoszhoz vezethet, amely visszavetheti az egész világgazdaságot. Az eddigieknél sokkal gyorsabban kell lefolytatni az engedélyeztetési eljárásokat, természetesen figyelembe véve a környezetterhelést és egyéb hatásokat. Pénz biztosan van ezekre a repülőtér-bővítésekre, hiszen a légikikötők kitűnő befektetések.

Nem kell nagyon messzire menni, hiszen például Nápolyban, ahol kilenc évvel ezelőtt vásárolt részesedést a Ferihegyen is főgazdának számító British Airports Authority, már néhány éve nyereségesen működik a korábban állami kézben lévő vállalat, és az egész körzet gazdasága, turizmusa fellendült. Az akkor elköltött több tízmilliárd forintnyi pénz szépen visszacsorog. A britek 2015-ig 250 millió eurót költenek a nápolyi üzlet fejlesztésére.

Ferihegyen persze annyiban más a helyzet, hogy nagyságrendekkel több pénzt (465 milliárd forintot) áldoztak a britek, és a megtérülés várhatóan nem lesz ilyen gyors. Összetettebb maga az objektum, illetve közvetlen környéke, és az egész beruházássorozat alaposabb előkészületeket kíván. Ezzel együtt, ha valóban tudják tartani az ígért tempót, akkor az évtized végére egy korszerű, a térségben versenytársnak számító Prágát lehagyva, Bécset megközelítve valóban regionális kereskedelmi és logisztikai alközponttá fejlődhet fővárosi légikikötőnk.

Kóka János gazdasági miniszter az adásvételi szerződés tavaly karácsonyi aláírásakor ezért mondhatta: a következő években – évi legalább plusz egymillió utassal számolva – harmincezer új munkahely jöhet létre Magyarországon a légi közlekedés fejlődése nyomán.

Ez a szám még több is lehet, hiszen hat vidéki repülőtér korszerűsítése zajlik, azokon és környékükön is sokezer embernek adnak majd munkát a légitársaságok, a szállodák, a raktárak, irodák és üzletek. Debrecen, Pécs, Sármellék vezeti a sort, de nyártól már Szeged, jövőre Békéscsaba, 2009-től pedig a Székesfehérvárhoz közeli Börgönd is csatlakozik. Utóbbi lesz az első olyan vidéki légikikötő, amelyik logisztikai alközpontként is működik.