El ne hidd, hogy a Ryanair nem befolyásolja a piacot - a figyelmeztetés persze négyszemközt hangzott el, miután a múlt heti varsói repülési konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői arról próbálták meggyőzni a közönséget, hogy a Lengyelország lerohanására készülő diszkont légitársaság jövőre vonatkozó elképzelései nem befolyásolják stratégiájukat.

A helyzet ezzel szemben az, hogy a kisebb-nagyobb fapados társaságok jó eséllyel csak addig játszhatnak a téren, amíg a Ryanair nem zavarja haza a neki nem tetszőket. Az easyJet németországi vezetője, John Kohlsaat ezt a következőképp fogalmazta meg "finoman": ahol két fapados azonos útvonalon versenyez egymással, ott vér fog folyni.

És természetesen nem a Ryanair vére csordul először, hiszen ez a cég dolgozik a legalacsonyabb költségekkel Európában. Azaz adott jegyár mellett akár még nyereséget is elér, miközben súlyos adósságokba hajszolja versenytársát. És miután mindenki feladta a versenyt, a Ryanair csendben elkezdi emelni árait, hogy a gazdaságilag optimális szintre növelje profitját. Az elmúlt tizenöt évhez hasonlóan a Ryanair tavaly is nyereséges volt: a 2005-ös esztendő 279 millió euró, azaz körülbelül 75 milliárd forint profitot hozott, miközben mindenki más a légi-közlekedési ipar válságáról beszél. Miként lehetséges ez?

A Ryanair tavaly 25, az idén várhatóan 35 millió utast szállít (összehasonlításként: a Malévet tavaly hárommillióan választották); ahol a fapados társaság megjelenik, ott "dőlni" kezdenek az utasok, lendületesen nő a turizmus, ezzel párhuzamosan növekszik a foglalkoztatottak száma. A cég tehát kedvező alkupozícióban van, és ezt keményen érvényesíti is: míg mások kisebb-nagyobb repülőtéri díjkedvezményekért harcolnak, a Ryanair egyenesen azt várja el, hogy neki fizessenek a helyszínre szállított turistákért.

Senkinek se legyen illúziója: nekünk magyaroknak is keményen a zsebünkbe kell nyúlnunk az ez évre ígért 40 ezer utasért "cserébe", akik a légitársaság London-Balaton útvonalára váltanak majd jegyet. A repülőtér körüli koordinált légtér kialakítása önmagában több mint százmillió forint kiadást jelent évente, és a célállomás népszerűsítésére is kötelezettséget kell vállalni, hiszen miért választaná egy angol éppen a Balatont?

A fapados társaság egész Európát valóságos repülőtér-építési lázban tartja. Mindenki szeme előtt a hahni példa lebeg: a Frankfurttól száz kilométerre, kritikus megjegyzések szerint a semmi közepén található libalegelőn 1999-ben még mindössze százezren jártak, tavaly azonban már hárommillión fordultak meg a légibázison. A sármellékiek ilyen ugrásra egyelőre nem számíthatnak, mivel Hahn mára komoly Ryanair-bázissá nőtte ki magát, míg a Balaton várhatóan hosszú ideig csak célállomásként szerepel majd a fapados társaság térképén.

A Ryanair sikerét természetesen sokan szeretnék lemásolni, ám a cég húszéves versenyelőnyét nem könnyű behozni. A magyar szakemberek összefogásával 2003 nyarán alakult WizzAir sem vállalkozott könnyű feladatra, ám mellette szól, hogy az uniós csatlakozásig Közép-Európát elkerülte a fapados forradalom, és Bulgária, Románia is csak most ismerkedik az olcsó jegyárakkal.

A repülési jogokat hozzájuk hasonlóan hazánkban is kétoldalú szerződések szabályozták 2004 májusáig, így a WizzAir a csatlakozást követően a nyugat-európai konkurensekkel egy időben (sőt időnként előbb) hódíthatta meg az új piacokat. Az eredmények egyelőre biztatóak, hiszen a WizzAir a második legnagyobb lengyelországi légitársaság a helyi LOT ("a lengyel Malév") után, piaci részesedése 12 százalék, míg a Ryanair 2,5 százalékot tudhat magénak. Utóbbi főnöke azonban Varsóban közölte, hogy beleerősítenek, idén 1,6 millió utasra számítanak, míg a WizzAir terveiben 2,1 millió szerepel a lengyelországi útvonalakon.

Magyarország egyelőre a "futottak még" kategóriában szerepel mindkét cégnél, mivel a negyvenmilliós lengyel piac jóval kecsegtetőbb számukra. Michael O'Leary, a Ryanair vezetője lapunk kérdésére mindössze annyit mondott, a közeljövőben várhatóan két-három új útvonalat jelentenek majd be, de azt nem közölte, hogy Sármellékre érkezik-e több járat, esetleg máshova is repülnek majd Magyarországon. Úgy tudjuk, a légitársaság képviselői többször jártak már Debrecenben, azonban még nem sikerült megállapodni a járatnyitásról.





Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/400957/