Egyes várakozások szerint a domináns árfolyamcsatornában lezajlott, öt- és tízéves államkötvények közel kétszeres lefedettségű aukciói 266,30–50-ig erősítik a forintot, de nem így történt – bár sikertelenségről messze nincs szó, a forint mégis gyengült. Ez az egész régiót magával húzta – számolt be a bankközi piac eseményeiről a NAPI Gazdaságnak Kolba Miklós, az ING üzletkötője. Mindehhez hozzátartozik, hogy a főbb piacokon is feljebb mentek a hozamok, a nemzetközi kötvénypiaci fejlemények a feltörekvő instrumentumok számára kedvezőtlenül változtak.

Nem okozott meglepetést a csütörtöki gyengülés, sőt, inkább a hét eleji erősödés nem illeszkedett a folyamatokba – vélekedett Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. Az utóbbi mögött ugyanis semmiféle komolyabb lokális történés nem volt, nincs olyan hír, ami már ne épült volna be, sokkal inkább a magyar és a lengyel politikai frontokon bekövetkezett enyhe megnyugvás mozgatott.

A tegnapi esés mögött az elemző szerint a hosszú hétvégék előtt már-már megszokott profitrealizálás áll – főleg, hogy ma az amerikai, a brit és a német piacokon már bankszünnap lesz –, persze meg lehet említeni a költségvetési bizonytalanságokat, illetve a dél-afrikai rand gyengülését is, de ezek azért ezúttal kevéssé hatottak.

A forint erodálódására vonatkozó korábbi várakozások annyiban bejönni látszanak, hogy az elmúlt egy hónapban valóban egyre magasabb szinteken libikókázik a magyar fizetőeszköz, s az is figyelemre méltó, hogy az euró nemigen lép ki a 260–268 forintos sávból, ami viszonylagos stabilitásra utal. A költségvetéstől eltekintve a fundamentumok oldaláról – például az FDI-beáramlás, a várhatóan beérkező uniós pénzek, a külföldiek kezében lévő kötvényállomány – nem kell drasztikus gyengüléstől tartani.

A kilátásokról Forián Szabó Gergely, a CA-IB elemzője az Inforádiónak azt mondta: amennyiben a megalakuló kormány nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, az euró árfolyama a 282 forintot is meghaladhatja, s ez reformok elmaradásával együtt maga után vonhatja a jegybanki alapkamat emelését is – jelenleg három hónapra 50 bázispontos emelést áraz a piac, de ez egyáltalán „nincs kőbe vésve”.

Az elemző szerint a választások után egy-két hónappal lejár a befektetők türelme, és komolyabb „büntetőhullámot” indíthatnak a forint ellen. A beárazott emelés ebben az esetben várhatóan nem lesz elegendő, nagyobb szigorításra kell számítani.

A válságpropaganda újabb hulláma tört ki – reagált Katona Tamás államtitkár Rogán Antal Fidesz-szóvivő azon kijelentésére, miszerint a gazdaság válságos állapota miatt pótköltségvetést készít elő a Pénzügyminisztérium (PM). A szakpolitikus szerint ennek a hírnek semmilyen alapja sincs. Katona azt is közölte: a PM április 19-én teszi közzé az államháztartás márciusi részletes adatait, és azzal együtt az áprilisi hiányprognózist is.