Idegesség és bizonytalanság jellemezte tegnap a budapesti devizapiacot: az euró jegyzése átvitte a
260, majd a 262, aztán a 263 - majd a magyar bankok zárása után - a 264 forintos lélektani határt is, s ezen a szinten látszot stabilizálódni lapzártánkkor. Ilyen gyenge forintárfolyamra 2004 februárjában volt utoljára példa. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX viszont 265 pontos, 1,2 százalékos erősödéssel 22251 ponton zárt hétfőn, kihasználva a nyugat-európai börzék felívelését.

Elemzők a devizapiaci fejleményeket technikai tényezőkkel magyarázták, a különböző ügyletekben ezek a szintek automatikusan a pozíciók felszámolását, újraértékelését teszik szükségessé, így a magyar valutára vonatkozó eladási utasítások gyengítették tovább a múlt héten szinte folyamatosan zuhanó árfolyamot. Kereskedők elmondták, hogy most már szinte kizárólag a külföldiek mozgatják az árfolyamot, s többen elképzelhetőnek tartják, hogy az euró jegyzése a globális hatásra még a héten 265 forintra változik, de ez a nemzetközi folyamatoktól függ.

Kísértetiesen hasonló pályát futott be tegnap egyébként a zloty, a cseh és a szlovák korona, valamint a brazil és izlandi valuta is. A szakértők úgy vélik, hogy változatlanul a globális hatások érvényesülnek, az amerikai és európai kamatemelések megmozgatták a közép-európai piacokat, amelyek immár nem olyan csábítóak. Magyarországon ezt a hatást felerősíthetik az államháztartás helyzetével kapcsolatos aggályok, amelyekre nemrégiben felhívta a figyelmet két hitelminősítő intézet, a Standard & Poor's és a Moody's is, míg a Fitch decemberben rontotta az adósi besorolást.

E tekintetben nem is alakult ki vita tegnap reggel a jelenlegi és az előző parlamenti ciklus második pénzügyminisztere között. A Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában hétfőn Veres János pénzügyminiszter hangsúlyozta: a hosszú idő óta magas olajárak miatti amerikai és európai kamatemelés miatt szűkült a kamatrés a kelet-európai országok kamataihoz képest, és ez hatott a régióban a visegrádi négyekre is. A pénzügyminiszter elmondta: e kérdésben egyetértés van a kormányzat és a jegybanki vezetés között, az elmúlt napokban a pénzügyi vezetés többször konzultált jegybanki illetékesekkel.

Varga Mihály, aki alapvetően egyetértett a Veres János által elmondottakkal, kifejtette: a forint gyengülésére hatott az is, hogy a három nagy hitelminősítő intézet az elmúlt hónapokban rontotta Magyarország minősítését.

A pénzügyi tárca vezetője megjegyezte: a választásokat követően azonnal intézkedéseket kell hozni a költségvetés helyzetének javítására. Varga Mihály szerint az olcsó és takarékos állam megvalósításának alapja a munkaalapú gazdaság, amelynek része a teljes foglalkoztatottság elérése. Ennek eszköze a Fidesz tervezett adó-, illetve járulékcsökkentése lehet.

Barcza György, az ING elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a térségben a forint gyengült a legerőteljesebben, de az állampapír-piaci hozamok nem reagáltak olyan hevesen, mint 2005, illetve
2004 tavaszán, amikor az árfolyamesést élénk hozamemelkedés kísérte. Az MNB ugyan többször elmondta, hogy nem árfolyam, hanem inflációs célja van, ám legutóbbi tanulmánya 251 forintos euróárfolyamon prognosztizál 2,8 százalékos inflációt 2007-re. Az árfolyam ötszázalékos elmozdulása nyomán az előrejelzés 3,3 százalékra változhat, ami még éppen a tűréshatáron belül van. A tegnapi árfolyamzuhanás nyomán Barcza szerint megnőtt a hétfői kamatemelés esélye, az elemző fél százalékpontot valószínűsített.

Londoni elemzők azonban egyelőre úgy vélik, hogy nyilván nincs lehetőség a kamatok csökkentésére, de egyelőre az emelést sem tartják valószínűnek a választások előtt és alatt.

A Dresdner MTI által idézett előrejelzése további fokozatos forintgyengülésre számít, de ez még nem fogja árfolyamvédő kamatemelésre ösztönözni az MNB-t. Ha viszont a gyengülés felgyorsul, arra már reagálhat a jegybank a pénzügypolitika szigorításával. Az elemzők úgy gondolják, hogy a magyar jegybank az áprilisi választásokig nem nyúl a jelenleg hatszázalékos alapkamathoz, utána azonban az év végéig összesen
0,75 százalékpontos emelést hajt végre.

A Goldman Sachs a következő 12 hónapban nem vár kamatváltozást, legalábbis addig semmiképpen, amíg a következő kormány - a ház tegnap kiadott helyzetjelentése szerint legkorábban júniusban vagy júliusban - jelzéseket nem ad költségvetési terveiről. Ha a választások után sem következik azonban meggyőző költségvetési szigorítás, az kamatemeléshez vezethet. - Ha a kormány ígér is szigorítást, el fog telni több hónap annak megállapításával, hogy menynyire hiteles az új program, és ezalatt az MNB "nem fog sietni a kamatcsökkentéssel" - áll a Goldman Sachs elemzésében.

A cég ugyanakkor "rossz hírként" értékelte, hogy a Fidesz részéről Matolcsy György 1200 milliárd forintos titkos megszorító terv előkészítésével vádolta a minap a kormányt. A Goldman Sachs szerint ez azért rossz hír, mert a költségvetési megszorításokról a választási kampány idején elhangzó vádaskodások bármilyen kormány számára megnehezítik a tényleges hiánycsökkentést a választások után és főképp az önkormányzati választások előtt.