A korábbi tervekhez képest változás, hogy egy százalék helyett a kibocsátási egységek 2,5 százalékát értékesítik árverés útján, azaz csökken az a kvótakeret, amelyet díjtalanul osztanak szét a létesítmények között, írta a Világgazdaság.
Közzétette a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a nemzeti kiosztási lista kihirdetésére vonatkozó kormány-előterjesztést, amelynek elfogadásával Magyarországon is elindulhat az európai uniós szén-dioxid-kibocsátási egységek kereskedelmi rendszere.
A Világgazdaság úgy tudja, hogy az előterjesztés várhatóan két hét múlva kerül a kabinet elé, s kedvező döntés esetén feltölthetővé válik az úgynevezett nemzeti regiszter, amelyen keresztül az egyes cégek akár azonnali tranzakciókat is kezdeményezhetnek kvótáikkal.
A nagy tüzelőberendezéseket működtető mintegy 250 hazai létesítmény a 2005-2007-es időszakban összesen mintegy 93,7 millió - egyenként egy tonna szén-dioxid kibocsátására feljogosító - kvótával gazdálkodhat. Az egységek nagy részét az érintettek díjtalanul kapják meg, ám amennyiben az ezzel lefedett keretnél nagyobb mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak ki, energiahatékonysági fejlesztésekkel kell csökkenteni emissziójukat, vagy külső vásárlásokkal kell pótolni kvótahiányukat.
Erre minden valószínűség szerint számos cég rákényszerül majd. Ugyanis a végleges előterjesztésben - az érintettek által már eleve szűkösnek ítélt - korábbi tervekhez képest kisebb az a mennyiség, amelyet díjtalanul osztanak szét a létesítmények között. A teljes magyar kereten belül a kormány eredetileg
95,5 százalékot osztott volna szét ingyen, két százalékot hagyott volna meg tartaléknak az újonnan belépők számára, 2,5 százalékot pedig árverés útján értékesített volna.
A gazdasági szereplők aggodalmainak hatására az árverés keretét tavaly 1,5 százalékra csökkentették, s ehhez képest az érintetteknek kellemetlen meglepetés, hogy az Európai Bizottság az utolsó egyeztetési fordulóban elutasította ezt a módosítást. Így a magyarországi létesítmények a tervezettnél kisebb kvótamennyiséget kapnak meg díjtalanul, miközben a kibocsátási egységek ára a múlt év elején mért
7-7,5 euróról mostanra 26 euró fölé emelkedett, és ezen a szinten stabilizálódott.
Igaz, szakértők pozitívumként értékelik, hogy legalább véget ér az a bizonytalanság, amelyet a kvóták kiosztásának több mint egyéves csúszása okozott. Határidős ügyleteket eddig is köthettek a hazai vállalkozások, ám többségük ódzkodott ettől amiatt, mert nem lehetett biztos abban, hogy elegendő lesz-e a számára díjtalanul juttatott keret, vagy éppen külső vásárlásokra kényszerül.
Az Európai Unióban összesen mintegy 12 ezer létesítmény tartozik a szén-dioxid-kereskedelmi rendszer hatálya alá. A legtöbb tagállamban 2005 folyamán osztották szét a kibocsátási egységeket az érintettek között, s ennek hatása látványosan mutatkozott meg a kvótapiacon is. Ugyanis 2005-ben mintegy 9,4 milliárd euró értékben kötöttek megállapodásokat a nemzetközi piacokon a szén-dioxid-kibocsátási jogok kereskedelmi rendszerében, amely drámai növekedést jelent az egy évvel korábban mért 377 millió euróhoz képest.
Az Environment Finace Online News néhány napja számolt be arról, hogy az 1997-es kiotói megállapodáshoz köthető "tiszta fejlődési mechanizmus" szerződések keretében a 2004-es 188 milliót követően tavaly 397 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátására feljogosító kvóta adásvételéről született egyezség, az Európai Unió kereskedelmi rendszerén belül pedig egy év alatt 17 millió tonnáról 362 millió tonnára nőtt az értékesített kibocsátási egységek mennyisége.
Forrás: index.hu
http://index.hu/tech/uzlet/szend2452/