Az ilyen boltokat működtető vállalkozásokra nincs sok panasz. Igaz, a többi céghez képest nagyobb árkedvezményt kérnek, ám más sarcot (marketingköltség-térítés, polcpénz stb.) nem vetnek ki beszállítóikra. Ellenben - ha sikerül megállapodni velük - pontosan fizetnek, és nagy forgalmat generálnak. Hátrányuk ugyanakkor, hogy árpolitikájuk időről időre háborút robbant ki a kiskereskedelemben, választékukban pedig magas a saját termékeik aránya.

Ezen a helyzeten lényegében a Lidl piacra lépése sem változtatott, bár az új szereplő megjelenésének voltak a beszállítók számára kedvezőtlen közvetett hatásai. A Lidl hírétől "beijedt" hiper- és szupermarketláncok védekezésként hasonló árkedvezményeket kezdtek követelni, mint a diszkontboltok. Csakhogy emellett még a korábban kivívott kedvezményeket is fent akarnák tartani.
Nem jó a beszállítóknak, hogy partnereik zöme - ugyancsak a diszkontok terjeszkedésére válaszul - egyre több saját terméket rak ki a polcokra, amelyek a márkás árucikkektől rabolnak el vevőket.

A jövőt illetően a diszkontok üzletfelei nem túl bizakodók. Úgy vélik, a Schlecker drogérialánc, vagy éppen az Aldi diszkontbolt-hálózat megjelenésével nem sok jóra számíthatnak. Az új piaci szereplők megjelenésével erősödni fog a verseny. Az árak emiatt a mostaninál is lejjebb mennek, pedig a beszállítók évek óta még az infláció mértékét sem tudták érvényesíteni átadási áraikban. A magyar beszállítói piac szűkülése is elképzelhető, hiszen az új versenyzők leginkább saját márkáikkal töltik majd fel boltjaikat, vagy az Európában felvásárolt olcsó termékekkel.





Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/395957/