A II. NFT még több teret és lehetőséget ad a logisztikának, amelyet a GKM már jelenleg is több pályázati lehetőséggel támogat. A logisztika és a magyar–kínai kereskedelmi kapcsolatok illeszkedését napirendre tűző tanácskozáson Huszty András, a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztos pénteken szólt arról, hogy Magyarország Kína számára az unió, valamint Kelet-, illetve Délkelet-Európa felé áruelosztó, sőt termelőbázisként szolgálhat, és ehhez a magyar kormány minden lehetséges támogatást megad.

Elmondta, hogy a magyar–kínai kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt öt évben csaknem négyszeresére nőttek, tavaly elérték a 3,7 milliárd dollárt. Ennek 90 százalékát a kínai áruk importja tette ki, mivel azonban ezek 80 százalékát újra exportálták, a Magyarországon maradó áruk volumene nagyjából megegyezett a magyar áruk kínai kivitelével. A termékek 80 százalékát mindkét irányban korszerű gépipari és autóalkatrészek alkotják.
Hazánkban egyébként mintegy háromezer kínai alapítású cég működik. Ezek túlnyomó többsége
ruha- és cipőkereskedelemmel foglalkozó kisvállalat, illetve étterem.

A kínai statisztikai adatok szerint a Magyarországon lévő kínai befektetések értéke mintegy 120 millió dollár. A befektetések magyarországi növelését ösztönzi, hogy az itt előállított, összeszerelt termékek vámmentesen kerülhetnek az unió piacára.

Huszty András szólt arról is, hogy fejleszteni kívánják a turizmust, így többször kezdeményezték, hogy naponta közlekedjen a Budapest–Peking járat, sőt szeretnék, ha beindulna a Budapest–Sanghaj járat is.
A két ország közötti gazdasági kapcsolatokban további területekre is érdemes lenne az együttműködés miatt odafigyelni, így például az agráriumra és a környezetvédelemre is.