Januárig olyan szigorú jogszabályok voltak érvényben, amelyek a geotermikus energia magyarországi hasznosításának visszaesésével fenyegettek. Elsősorban a szennyvízbírság, részben a vízkészlet-járulék mértéke ugyanis a jelenleg használt technológiákat egyre gazdaságtalanabbá tette, fogalmazott Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnöke.

2004 óta a geotermikus energiát gazdasági célra kinyerő 110-120 termálkút üzemeltetőinek jelentősen megemelt bírságot kellett fizetniük, amennyiben a földből kinyert vizet a felszínen engedték el.
A visszasajtolás megoldás lehetne, azonban a már működő kutak esetében ez olyan drága, hogy végül nem érné meg ezt az energiaforrást felhasználni. A visszasajtolás fontosságát, azaz a kinyert víz visszajuttatását a földbe az indokolja, hogy annak hiányában a szabadon elcsorgó, ásványi anyagokban dús meleg víz környezetvédelmi aggályokat ébreszthet.

A vitatott jogszabály egy hosszú egyeztetés-sorozat után idén január elsején megváltozott.
Így a termálvizet kinyerő létesítmények közül nemcsak a fürdők, hanem az azt energetikai célra felhasználók is kérelmezhetnek egyedileg meghatározott mértékű szennyvíz-bírságot a termeléstől, illetve az elcsorgó vizet befogadó közegtől függően.

Kérdés, hogy a kérelmeket mennyire méltányolják a környezetvédelmi hatóságok, azaz mennyivel alacsonyabb díjtételeket kell fizetni az eddigiekhez képest - hangozatta Szita Gábor. Reményét fejezte ki, hogy a felügyelőségek minimális mértékű bírságot szabnak ki a kutak üzemeltetőire. Az elnök tudomása szerint az érintettek többsége már beadta kérelmét az egyedi díjra, amelyről hónapokon belül dönt a zöld hatóság. Az egyedi díjtétel csak a működő kutakra vonatkozik: aki újonnan kíván geotermikus energiahasznosítást kiépíteni, annak a visszasajtolás alkalmazása már kötelező.

Az MGtE álláspontja szerint az új létesítmények átmeneti időszakot kaphatnának az igencsak beruházás-igényes visszasajtolás megoldására, máskülönben várhatóan nem terjed tovább a geotermikus energia felhasználása. Az elnök hangsúlyozta, hogy az egyesület nem ellenzi a visszasajtolást, de azt fokozatosan terjesztené el a technológiai nehézségek miatt.

Örömteli, hogy a szennyvízbírság mellett a vízkészlet-járulék mértéke az idén nem nőtt a tavalyi évihez képest. A geotermikus energia kinyerésének másik hátráltató tényezője ugyanis ez a díjtétel volt, amelynek mértéke három év alatt duplájára emelkedett.

A VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht. adatai szerint az országban 912 hévízkút működik. A geológiai viszonyok miatt Magyarországon nehézkes a kinyert víz visszasajtolása.
A VITUKI csupán egy olyan kútról tud, mégpedig Hódmezővásárhelyen, ahol visszasajtolják a termálvizet.
A kutak egyharmada kórházak és fürdők vízellátását szolgálja, egynegyedéből pedig a lakossági ivóvíz-hálózatba pumpálnak vizet. Ezek a vizek 40 Celsius foknál hidegebbek.

Mezőgazdasági célra, főként kertészetek és halastavak fűtésére ennél melegebb vizet használnak.
Az agrárcélú geotermikus hő hasznosításában Magyarország ma a második a világon az Egyesült Államok után. A hévíz-kutakat, főképpen a 60-70 Celsius foknál forróbb vizűeket, részben távfűtésre használják.
Az ipar a feltörő meleg vizet a len- és kendergyártásnál az áztatáshoz, valamint a hús- és cukorüzemekben mosóvízként hasznosíthatja.





Forrás: mfor.hu
http://www.mfor.hu/cikk.php?article=25495&pat=6