A lakáscélú hitelállomány ugyan a decemberben jelentősen, 35,29 milliárd forinttal visszaesett a novemberi 404,45 milliárd forintos csúcsáról, de a 369,16 milliárd forintos állomány még így is 190%-os növekedést jelent a januári állományadatokhoz képest. A korábbi hónapok dinamikus növekedését nyilván a svájci jegybank decemberi 25 bázispontos kamatemelése törte meg. Ezt a folyamatot erősítette, hogy a hazai médiában egyre többet lehetett hallani a svájci frank alapú hitelek drágulásáról.

A médiában megjelenő hírek ellenére a szabad felhasználású jelzáloghitelek, a gépjármű vásárlási hitelek és a személyi hitelek állománya tovább gyarapodott. A svájci frankban felvett szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya decemberben 247,95 milliárd forintot, a hasonló konstrukcióban felvett gépjármű vásárlási hitelek állománya 102,3 milliárd forintot, míg a személyi hitelek állománya 93 milliárd forintot tett ki az MNB által közzétett statisztikai adatok szerint.

A svájci jegybank 2005. december 15-én jelentette be, hogy a 3 hónapos Libor sávot 0,25%-kal feljebb tolja, amely így 0,50-1,50% között van. A sáv közepe pedig 1%-os jegybanki alapkamatot jelent.
A döntés az elemzők várakozásainak megfelelően alakult, hiszen az energiaárak emelkedése alól Svájc sem tudta kihúzni magát, és az infláció a svájci gazdaságba is egyre inkább kezdett begyűrűzni. Ehhez jött még hozzá, hogy a svájci gazdaság a várakozásoknál nagyobb lendületet vett, így 2006-ban újabb 2%-kal bővülhet az ország gazdasága.

A svájci 3 hónapos kamatok elmúlt években (2004-2005) tapasztalt emelkedése nem volt lényeges hatással 2005-ben a hazai svájci frankban felvehető hitelek kamatlábára és átlagos hitelköltség mutatójára.
Az erős verseny következtében nemhogy a kamatok emelkedésnek indultak volna, de még stagnálni sem tudtak.

A kedvező tendencia azonban valószínűleg gyorsan megfordulhat. Az élesedő verseny ellenére nem valószínű, hogy a lakáscélú hitelek és a szabad felhasználású jelzáloghitelek évesített kamatlábai tovább csökkennének. A személyi hiteleknél még elképzelhető, hogy az erős verseny valamelyest farag a bankok marzsából, de ennél a konstrukciónál pedig a nagyobb kockázat miatt lehet limitált a csökkenés.

A svájci frankban felvett hiteleknél még igazából nem is a 2006-os év jelenthet a problémát, hiszen a svájci jegybank mindössze 0,8%-os éves inflációt vár a 2006-os évre, amely csak kis mértékű kamatemelést tenne szükségessé az idei év első szakaszában. A gazdaság a jegybank közleménye szerint elegendő likviditással van ellátva így a kamatemelésre szükség van az infláció féken tartása érdekében.
Változatlan Libor ráta esetén ugyanis az elemzők szerint az infláció 2007-ben 1,2%-ra gyorsulhat.

Az infláció felgyorsulását valójában 2007 közepére várja a jegybank, így még van ideje a svájci monetáris tanácsnak eldöntenie, hogy mikor kívánja megemelni az alapkamatot. Azonban egyet biztosra vehetünk, hogy kamatemelés lesz, mert a tanács közleménye szerint a jelenlegi 1%-os alapkamat túl expanzív lehet a gazdaság számára, ami tovább növelheti az inflációs veszélyt. Így amennyiben a svájci gazdaság újabb lendületet vesz, akkor minden bizonnyal lépni fog a jegybank is.

A kamatemeléseket tehát szinte biztosra lehet venni, melyek akár a svájci frank árfolyamát is megemelhetik az euró ellenében. Azonban a svájci frankos hitelekkel rendelkezőknek nem csak ezt a kockázatot kell figyelembe venniük. Az elmúlt 4-5 hónapban jelentősen megnőtt a forint elleni spekulációs támadás kockázata is. A forintnak már nem sikerül erősödnie, sőt a sorozatos leminősítések következtében újra és újra beleadnak a külföldiek annak ellenére, hogy a regionális devizák több éves csúcson vannak az euróval szemben.

A választások közeledtével tovább nőhet a politikai és a gazdasági bizonytalanság is. A költségvetés és a folyó fizetési mérleg magas hiánya, a sokak által emlegetett ikerdeficit pedig csak egyre duzzad.
Itt a legfőbb kérdés az lehet, hogy meddig lehet finanszírozni a jelenlegi kamatszínvonal és forintárfolyam mellett a költségvetés hiányát. Ezen információk tükrében pedig alaposan meggondolandó, hogy milyen devizában kezdünk eladósodni.