Az üvegházhatást okozó gázok világméretű visszaszorítását célzó nemzetközi megállapodás egy éve lépett életbe. A globális felmelegedés megfékezése érdekében Magyarország azt vállalta, hogy az 1985-1987-es időszakhoz képest átlagosan legalább 6 százalékkal csökkenti 2008-2012-ra hat üvegházhatást okozó gáz kibocsátását.

A KVM adatai szerint Magyarország a bázisidőszakban szén-dioxid-egyenértékben kifejezve átlagos
121 millió tonnát bocsátott ki. A kiotói jegyzőkönyv Magyarország számára 2012-re legfeljebb 113 millió tonna üvegházgáz-kibocsátást engedélyez. A legfrissebb adatok szerint 2003-ben 83 millió tonna volt a kibocsátás. Ez azt jelenti, hogy az ország 32 százalékkal maradt a bázisidőszak szintje alatt, azaz több mint ötszörösével túlteljesítette vállalását.

A minisztérium prognózisa alapján hiába nő folyamatosan a kibocsátás a gazdasági fejlődéssel összefüggésben, mégsem kell Magyarországon azért aggódni, hogy nem tudná teljesíteni a célokat.
Az előrejelzés azt mutatja, hogy 2012-ben 90 millió tonna üvegházhatású gáz kerül majd a légkörbe, azaz
26 százalékkal kevesebb a bázisénál.

A Kiotói Jegyzőkönyv szerint amennyiben egy ország az általa vállaltnál nagyobb mértékben szorítja le kibocsátását, akkor a többletet más országnak eladhatja vagy tartalékolhatja. Amennyiben Magyarország valóban 26 százalékkal a bázisidőszak alatt marad, akkor 23 millió tonna üvegházhatású gáz megtakarítása marad. Ennek a kvótavagyonnak az értéke a jelenlegi, körülbelül 10 dolláros tonnánkénti árfolyammal számolva mintegy 48 milliárd forint.

A kvóták csak 2008-tól értékesíthetőek, ám azokra addig is születhetnek opciós üzletek. Magyarországi "forró levegő" iránt informális szinten érdeklődött már többek között Japán, Kanada, Hollandia és Ausztria.
A megspórolt kibocsátást nem csak közvetlenül lehet értékesíteni más országok számára. Kvótákat külföldi cégeknek is át lehet engedni, amennyiben azok környezetbarát fejlesztéseket hajtanak végre Magyarországon.

A KVM eddig 15 ilyen beruházásról tud, köztük vegyi ipari létesítmények korszerűsítéséről és szélerőmű-projektekről. Jelentős érvek szólnak azonban a megspórolt üvegházhatású gáz tartalékolása mellett.
A kvótákra később az országnak igencsak szüksége lehet, hiszen a 2012-es időszak lezárultával még szigorúbb kibocsátás-csökkentési követelmények körvonalazódnak.

A jegyzőkönyvben 2012-ig világszinten meghatározott 5,2 százalékos mérséklés után akár további
15-20 százalékos lefaragás is elképzelhető 2020-ig. A Kiotói Jegyzőkönyvet 160 ország írta alá, ugyanakkor konkrét vállalások mellett csupán 34-en kötelezték el magukat a megállapodás tartalmának törvényi szintre emelésével.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény titkársága adatai szerint az egyezményt ratifikáló országok jelenleg 3,5 százalékkal "teljesítenek" az 1990-es szint alatt és jó úton járnak a 2012-es cél eléréséhez.

A kiotói megállapodás gyenge pontja, hogy azt a legjelentősebb üvegházhatású gáz kibocsátó országok még nem iktatták törvénybe, s így a rendszerben gyakorlatban is részt vállaló országok csupán a világ összes kibocsátásnak alig 30 százalékát fedik le. Márpedig a klímaváltozás miatt fenyegető, világszintű környezeti gondok az Egyesült Államok, Ausztrália, Kína, India, Brazília és Indonézia nélkül nem előzhetőek meg.