Az exportban az egyik legjelentősebb bővülés az élvezeti cikkek terén történt, az importban az energiavásárlás ugrott meg - derül ki az mfor.hu Heti Diagram sorozatából, amely ezúttal Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. munkatársának elemzését közli.

Kedvező tendenciák jellemezték a 2005. évi külkereskedelmi folyamatokat. Az előző évi igen magas bázison az export 11 százalékkal, az import 7,8 százalékkal nőtt. Az export dinamikája némileg lassult a második félévben, az importé viszont folyamatosan erősödött. Az esztendőn belüli ütemkülönbség alakulásában a 2004. évi EU-csatlakozás bázishatása játszott szerepet.

Nem romlott az egyensúly

Az előzetes adatok szerint a külkereskedelmi mérleg hiánya 1,1 milliárd euróval kisebb volt az előző évinél, ami a folyó fizetési mérleg javulásának is meghatározó eleme. Az expanzív jövedelmi és költségvetési politika tehát ezúttal nem vezetett a külső egyensúly romlásához, noha a cserearányaink is romlottak (főként az energia-árdrágulás okán).

Számottevően nőtt az energiaimport

Az importon belül feltűnően magas ütemet mutatott a vásárolt energia, aminek a hátterében inkább az előző évi stagnálás utáni tartalékolás húzódhatott meg a villamos energia liberalizációjának bővítése mellett. Továbbra is magas volt az élelmiszerek és élvezeti cikkek behozatalának növekménye, ami a hazai kínálat bővítésén túl lelassította e termékkör fogyasztói árnövekedését.

A gépek és szállítóeszközök importütemének számottevő lassulása a 2004-ben meglódult gépberuházások és autóvásárlások keresletének csillapodására utal. A feldolgozott termékek jelentős import-ütemcsökkenése mögött a fogyasztási célú cikkek vásárlásának visszaesése húzódott meg, ami a növekedési pálya fenntarthatósága szempontjából kedvező jelenségnek minősíthető.

Csökkent a 15-ök súlya

2005-ben folytatódott külkereskedelmünk diverzifikálódása. Csökkent az EU-15-ök súlya, ezen belül a német gazdaságé is. Ugyanakkor a 2004-ben csatlakozókkal folytatott árucsere-kapcsolataink dinamikusan bővültek, ami a csatlakozás kedvező hatásaként értékelhető.

Az orosz kapcsolat nagyon lassú felépülést mutatott, exportunkban a két százalékot sem tette ki, az import súlya (7,2 százalék) viszont a dráguló energiaszállítások által erőteljesen nőtt. Áruforgalmunk Kínával erősödött, bár továbbra is aszimmetrikusan. Míg e reláció importunknak az 5,5 százalékát adta
(2003-ban még csak a 2,2 százalékát), exportunknak csupán a 0,6 százalékát tette ki
(2003-ban 0,4 százalékát).