A tavaly decemberben még 453 dolgozónak munkát adó cég létszáma ez év végére 166 fővel 287 főre csökken. És a folyamat ezzel még nem ér véget, hiszen terveik szerint keleti szomszédunknál jövőre újabb üzemet létesítenek, ahol további 100 alkalmazottnak adnak majd munkát. Ez viszont azt jelenti, hogy az anyavállalatnál ugyanennyi emberre nem lesz szükség.

Nagy János vezérigazgató a "kiszervezéseket" azzal indokolta, hogy nem volt más választásuk: a piacaik megtartásához felveszik a kesztyűt az árversenyben, vagy tönkremegy a cég.

Miután a romániai átlagbér a hazainak ötöde, a pakisztáni pedig a tizede, úgy döntöttünk, hogy ezekből az országokból elégítjük ki az amerikai megrendeléseket. Érmihályfalván egy éve vagyunk jelen, Margitán jövőre szeretnénk indulni, Pakisztánban pedig kooperáció keretében mintegy 100-110 ember dolgozik nekünk - mondta el Nagy János, hozzátéve, hogy idén csak a végkielégítések összege meghaladja a
200 millió forintot.

Bérversenyre kényszerítve

A Medicor Kéziműszer Rt. a drága magyarországi munkaerőt kénytelen leépíteni. Az elmúlt években Nemzeti Minőség Díjat nyert Medicor Kéziműszer Rt.-nél "pusztán" a kiváló minőség mostanra kevésnek bizonyult ahhoz, hogy eddigi piacaikat képesek legyenek megtartani. Amerikai partnerük (melynek az elmúlt 10 évben évi több százezer érfogót gyártottak) tavaly csak úgy volt hajlandó újabb öt évre megrendelést adni a társaságnak, ha az drasztikusan csökkenti az árait.

Olcsó és olcsóbb

- Miután az amerikaiak kínai és pakisztáni árakkal versenyeztettek meg bennünket, nagyon hamar kiderült, hogy a magyarországi élőmunka-költségek mellett esélyünk nincs megtartani ezt a piacot. Hiszen Pakisztánban 12 ezer, Kínában pedig 7 ezer forintnak megfelelő összeg a havi átlagbér. Két lehetőségünk maradt: felvesszük az árversenyt a keletiekkel vagy tönkremegyünk - utalt választási lehetőségeikre
Nagy János vezérigazgató.

A társaság vezetői kiszámolták, hogy ha a romániai Érmihályfalván létrehoznak egy 150 fős üzemet, az alacsonyabb bérköltségek révén 4-5 év alatt megtérül a beruházás. Az ottani üzem tavaly augusztusban kezdett működni és fél év alatt a létszám 50 százalékát töltötték fel. A második műszak feltöltése most folyik, és ahogy ott betanulnak az emberek, úgy küldik el a debreceni telephelyről a munkatársakat.

- A külföldi telephely megválasztásánál fontos volt a földrajzi közelség, hiszen a gépi megmunkálás a debreceni gyárban történik. Ez azonban csak átmeneti állapot, hiszen jövőre újabb üzemet építünk a romániai Margitán, ahová a gépi megmunkálást telepítjük ki. Ez újabb 100 főnek ad munkát ott, és ugyanennyi dolgozó leépítését jelenti itthon - utalt távlati (kényszerű) terveikre a vezérigazgató, aki arra a kérdésünkre ma még nem tudott válaszolni, hogy mi lesz a sorsa az így felszabaduló debreceni ingatlanoknak.

Két rossz közül...

A központi telephelyen idén összesen 166 fővel csökken a létszám, az első 28 dolgozót január elején már el is bocsátották. Mint megtudtuk, a végkielégítés költsége ebben az évben meghaladja a 200 millió forintot. Az amerikai megrendelés teljesítése érdekében az rt. nem csak romániai, hanem pakisztáni együttműködést is kialakított.

- Miután az ottani törvények a tulajdonszerzésre nem adnak módot, kooperáltunk egy pakisztáni kéziműszergyártó céggel, és mintegy 100-110 embert foglalkoztatunk a távoli országban.
Ők kifejezetten az amerikai piacra dolgoznak - tudtuk meg a cégvezetőtől.

Nagy János (mint mondta) tisztában van azzal, hogy a tevékenység kitelepítése és/vagy egy esetleges felszámolás is jelentős "emberveszteséggel" jár(na), nem mindegy azonban, hogy ez a veszteség milyen mértékű. Egy esetleges felszámolás során ugyanis nem biztos, hogy az embereknek a végkielégítést ki tudnák fizetni. Így legalább megkapják a járandóságukat.

Forrás: haon.hu