A honi politikusok azonban a kampány hevében már meg is találták a pluszpénzt.

Lehetetlennek látszik, hogy az Európai Bizottság márciusig megállapítsa, mennyi a magyarországi erőművek "extraprofitja" - tudatta velünk az intézmény egyik, magát megnevezni nem kívánó illetékese. Mint ismeretes, a Fidesz az EU-vizsgálatra hivatkozva márciusi, illetve reménybeli kormányra kerülését követő 60 napon belüli, tízszázalékos áramárcsökkentést ígért. Kóka János gazdasági miniszter pedig jelezte, vizsgálódásaik szerint az erőműveknél összesen 5-10 milliárd forint extraprofit képződött.

Ezt a pénzt az erőművek egyelőre nem akarják önként visszaadni, de a miniszter - bízva a tárgyalások sikerében - már beleépítette a január elsejétől nem növekedő lakossági áramárba. Azaz érvelése szerint lényegében azért nem emelték az árat, mert ennek indokolt mértékét ellensúlyozták ezzel a profittal.

Az EU-illetékes tájékoztatása szerint az ehhez hasonló, rendkívül összetett ügyekben 6-18 hónap alatt jutnak dűlőre: az eljárás csak most kezdődött. Tisztában van azzal, hogy Magyarországon részben a parlamenti választások miatt irányul kiemelt figyelem a problémára - tette hozzá. Arra a Fidesz-felvetésre, miszerint elsősorban az erőművek "luxusprofitját" szükséges "letörni", a brüsszeli szakértő hangsúlyozta: az eljárás az áramtermelők haszonkulcsán kívül a garantáltan átvett áram menynyiségét, árát és a szerződések hosszát is érinti. Brüsszelnek inkább azzal van baja, hogy gyanúja szerint a Magyar Villamos Művek és az erőművek közti hosszú lejáratú megállapodások burkolt állami támogatást biztosítanak az áramtermelőknek. Kérdéseikre most várják a magyar érintettek válaszát.

Az SZDSZ által delegált Kóka szintén az erőművek hasznát igyekszik csökkenteni, de ő kétoldalú tárgyalásokat szorgalmaz, és nem használja a "luxusprofit", "letörni" és más hasonló kifejezéseket.
A szocialisták emellett az erőművi árak hatósági megállapítását is visszaállítanák. A bizottság ezt mereven elveti, mondván, a gondolat egyértelműen versenyellenes.

Az Európai Bizottság az árampiaci verseny kiterjesztése érdekében vizsgálja az erőművek hosszú lejáratú szerződéseit - szögezte le az illetékes. Úgy tekintik, az állam rovására garantált árak lényegében állami támogatást jelentenek, és mint ilyenek, nagy valószínűséggel nem egyeztethetők össze a közös piac szabályaival. Úgy vélik, a rendszerben a "támogatás" az állami MVM-en csak átfolyik, és a "gazdasági előny" az erőműveknél jelentkezik. Noha a befektetőkkel formálisan az MVM írta alá a megállapodásokat, magatartása mögött ők az állam akaratát vélik felfedezni. A vizsgált befektetők a francia EdF, a belga Electrabel, a német RWE, az amerikai AES és a svájci Atel, de áttekintik az MVM és a tulajdonában lévő paksi atomerőmű viszonyát is.

A szakértő leszögezi: az áramtermelők akkor kaphatnak állami támogatást, ha működésük kiemelten támogatott (ilyen például a megújulóenergia-hasznosítás), vagy "ha veszteségük származik abból a kényszerből, hogy nem hatékony erőművet kell működtetni". A támogatást ilyen esetben úgy kell meghatározni, hogy a vállalkozó befektetése és "megfelelő" profitja megtérüljön, viszont ez ne akadályozza új piaci szereplő megjelenését.

Az EU a verseny élénkítése érdekében tartja úgy: ne legyenek olyan erőművek Magyarországon, amelyek a hosszú távú szerződések miatt a többieknél előnyösebb pozíciót élveznek. A bizottság emellett elismeri, hogy e szerződések alapján az ellátás biztonsága és az ágazat fejlesztései teljesülhetnek. Ugyanakkor a csatlakozás óta Magyarországra is vonatkoznak az unió liberalizációs szabályai, ami alól nem kértünk felmentést - az EU tehát vizsgálatával csupán "megkönnyítené" az átmenetet. A szakértő nem kívánt jóslatokba bocsátkozni a tekintetben, hogy a piacfelszabadítás nyomán milyen irányba mozdulnának el az áramárak Magyarországon.

Az EU-illetékes arra sem adott határozott választ, hogyan érinti a liberalizáció a hosszú távú szerződéseket. Úgy fogalmaz: a folyamat az ilyen megállapodások felmondásához vezethet. Hozzáteszi, a trösztellenes vizsgálatok szintén ezt eredményezhetik. Példaként Portugáliát említi, ahol a vizsgálatok nyomán az ottani kormány felmondta a megállapodásokat.

Támogatják az energiaárat Belgiumban

Az eddig is létező fűtőolajár-kompenzáció után a lakossági földgáz-, és elektromosáram-fogyasztók terheinek csökkentéséről döntött a belga kormány. Az áfa hat százalékpontos mérséklése a legtöbb háztartás számára mintegy 40 eurós (10 ezer forint) könynyebbséget jelent egy fűtési szezonban, ám a 162 ezer szociálisan rászoruló családnak, illetve egyedülállónak ennek

a dupláját. Most már csak a leginkább rászorulók köre, a szénnel és fával fűtők, zömében alacsony jövedelmű tábora vár valamiféle segítségre; a kormány illetékes minisztere ígéri, ez sem marad el.

A belga családok energiakiadásai tavaly jelentősen megnőttek, részben amiatt, hogy az olaj ára az egekbe szökött. 220 ezer belga háztartás már korábban is jogosult volt egyszeri, 150 eurós fűtőolaj-támogatásra, most pedig valamennyi - 1 millió 253 ezer - olajjal fűtő háztartás megkapta a hat százalékpontos áfacsökkentést - kezdetben visszatérítéssel, később már a számlán levonva.

A költségvetési hiánnyal nem, de tetemes belső államadóssággal küszködő belga kormány arra hivatkozik: 300 millió euró pluszbevétele van a magas olajár miatt, igazán kompenzálhat. Ám a szocialista kötődésű FGTB-szakszervezet szerint ezt máshogy kellett volna tennie: nem a kompenzáció összegét maximálva, hanem a fűtőolaj árát - akár a szolgáltatókkal kötött szerződések módosításával is.

Januárban lezárhatók a tárgyalások