A szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó rendszer elvileg már 2005-től érvényben van az EU-ban, de a kvótákat a létesítmények szintjén meghatározó kiosztási terv elfogadásával a tagállamok többsége késlekedett. Eddig csak 13 országban indult el az emisszió-kereskedelem.

A magyarországi kvótákat ágazati szinten meghatározó nemzeti kiosztási tervet már 2004 decemberében elfogadta az EU, így a rendszer elvileg 2005 január elejétől érvényben van és opciós üzletekkel már zajlik a kvótakereskedés.

Ugyanakkor a kibocsátási engedélyek kiadása, a kibocsátási egységek létesítményenkénti elosztása, a kereskedelem ellenőrzése és a tranzakciók hitelesítése mind a cégek szintjén meghatározott, jelenleg Brüsszelben jóváhagyásra váró kormányhatározat függvénye.

A rendszer alá tartozó 229 létesítmény üzemeltetői a jogszabály életbelépésével szereznek tudomást arról, hogy pontosan mennyi kibocsátási egységgel gazdálkodhatnak. A vállalatok kvótamennyiségük ismeretében dönthetnek, hogy eladják-e a kvótafeleslegüket, vagy hiány esetén kvótát kell vásárolniuk.

Hazánk 93 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő kvótával gazdálkodhat, amelynek 98,5 százalékát az üvegházhatásért leginkább felelős cégek között térítésmentesen oszthatja szét, 1,5 százalékot pedig aukción értékesíthet.

A kvóta döntő többségét a 20 megawattnál nagyobb kapacitású tüzelőberendezések, illetve az olajfinomítók, a vaskohászat és acéltermelés és a cement-gyártás kapja. A rendszerben uniós szinten mintegy 12 ezer cég vesz részt – áll a KvVM közleményében.