Miután a kormányzat kreatív könyvelése megbukott az Eurostatnál, mindenki magyarázkodni kezdett, azt azonban továbbra sem látni, hogyan szabadulunk meg a hatalmas államháztartási hiánytól. A kormány kis megingásokkal 2010-et tekinti csatlakozási dátumnak. A szomszédok közül lassan mindenki belép az euró előszobájának számító ERM 2-be.

Bizonytalan a 2010

A 2005-ös év végén még mindig bizonytalan, hogy mikor lesz Magyarországon euró a fizetőeszköz.
Az ország 2004-es csatlakozás előtt felmerült az igen ambiciózus 2007-es csatlakozási év, ez az ötlet azonban gyorsan köddé vált, a gazdaság reális állapotainak láttán. Draskovics Tibor pénzügyminiszter tizenhárom nappal Magyarország EU csatlakozása után bejelentette: 2008-ra teremthetőek meg azok a gazdasági feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyarok 2010-ben lecseréljék a forintot.

A 2010-es euró bevezetéshez azonban 2008-ra minden maastrichti kritériumnak - az államháztartási hiány, és az államadósság szinten tartásának, a megfelelően alacsony inflációnak, az alapkamat csökkentésének - teljesülnie kell, ugyanis az ország csak ekkor kezdheti el az euró előszobájának számító ERM 2-t, amellyel végleg az euróhoz igazítják a nemzeti valutát. Ha az ERM 2 két éven keresztül gond nélkül működik, elméletileg jöhet az euró.

A 2010-es bevezetés tehát valósában 2008-as teljes készültséget jelent Járai Zsigmond jegybankelnök tette szóvá - és teszi azóta folyamatosan - hogy a 2008-as felkészüléshez azonban túlságosan költekező az állam. "Ha nem térünk át a mainál sokkal fegyelmezettebb jövedelem-, államháztartási és általában gazdaságpolitikára, nem tudjuk bevezetni 2010-ben az eurót" - fogalmazott a jegybankelnök még 2004 novemberében. Járai 2005 őszén már azt mondta: lehetetlen a 2010-es euró-bevezetés. De hogyan lett ennyire pesszimista a korábban sem derülátó jegybankelnök?

A kulcs az államháztartás reformja

A 2005-ös évben mindenki az államháztartási reformról beszélt, tenni azonban viszonylag keveset tettek az ügy érdekében. A képlet roppant egyszerű: a gazdasági szakemberek szerint át kellene alakítani azokat a nagy rendszereket: egészségügy, oktatás, nyugdíjrendszer stb. Amelyek eddig működésképtelen pénznyelőkként fékezték az ország gazdasági fejlődését. Hiába pörög a gazdaság akkor, ha az ebből származó bevételeket aztán olyan rendszerek életben tartására fordítanak, amelyek jelen formájukban csak koloncot jelentenek.

A politikai bátorság azért hiányzik, mert a "szent tehenek" legyilkolása, és átalakítása túl sok választót érintene - a kiélezett politikai helyzetben. Mindkét oldal számára sokkal egyszerűbb rövid távú, populista tevékenységgel operálni, amint a sok áldozattal járó, de hosszú távon elkerülhetetlen reformokat beindítani. Minél tovább halogatja az ország ezeket az intézkedéseket, annál fájdalmasabbak lesznek - vélik a gazdasági szakértők.

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter márciusban figyelmeztetett, hogy az euró 2010-ben csak akkor vezethető be, ha az ország 2007-re teljesít minden, az EU által támasztottt követelményt, és 2008. január elsejétől elkezdi az ERM 2-t. Bokros szerint mindenképpen kisebb költségvetésre van szükség, hogy mindez teljesülhessen. A volt pénzügyminiszter szerint ehhez mindenképpen államháztartási reformra van szükség.

Szeptemberre már Veres János jelenlegi valamint Bokros Lajos, Draskovich Tibor, László Csaba és Vargha Mihály volt pénzügyminiszterek közösen sürgették egy konferencián az államháztartás mielőbbi reformját. Az időközben felvetett adócsökkentési javaslatok kapcsán a pénzügyminiszterek kijelentették: csak akkor csökkenthető az adórendszer, ha a kiadási oldalt is gyökeresen megreformálják.

Autópályákkal úszott el a hiány

Ugyan ezen a napon, szeptember 16-án került nyilvánosságra Magyarországon az Eurostat - az Unió statisztikai hivatala - azon jelentése, amely gyökeresen átalakította az addig sem túl meggyőző magyar hiányszámot. Az EU statisztikai hivatala szerint nem lehet elkönyvelni államháztartási bevételként az eurócsatlakozás kritériumainak vizsgálatánál használt uniós módszertan (ESA 95) szerint azokat a tételeket, amelyek az autópálya-építés költségvetésen kívülre helyezése nyomán befolytak vagy befolynak a büdzsébe.

Az idei büdzsé azzal számolt: úgy lesz a deficit a GDP 4,7 százaléka, hogy az autópálya-építés feladatát az uniós módszertan szerint költségvetési körön belülre sorolt Nemzeti Autópálya Rt. (NA) átadja a jelenleg költségvetésen kívül figyelembe vett Állami Autópálya Kezelő Rt.-nek (ÁAK). A tranzakciótól azt várták, hogy egyrészt a már megépült sztrádaszakaszok értékesítéséért bevétel folyik a költségvetésbe, másrészt pedig csökkennek a kiadások. Az autópályákból származó pénzek elkönyvelése helyett, a kirobbanó botrányban a kormányzat hosszas, és rendkívül kínos magyarázkodás után kénytelen volt meghátrálni.

2010? 2011? 2012? 2014?

Az autópálya botrány előtt már megkezdődött a találgatás, hogy mennyivel lépi túl a magas deficit, és az államháztartás reformjának tologatása miatt Magyarország a nem hivatalos 2010-es csatlakozási időpontot. A londoni Fitch nyitotta a sort szeptemberben, amely egy évvel későbbre 2011-re tette Magyarország csatlakozását. Ezt akkor Veres János pénzügyminiszter "barátságtalan lépésként" értékelte. A Fitch a későbbi fejlemények tükrében mostanra valamikor 2014. körülre teszi Magyarország csatlakozását az euróövezethez. Az általános elemzői vélemény kevésbé pesszimista: a nyugati elemzők 2012-re várják a magyar euró bevezetését.

Az eurócsatlakozás számháborújától volt hangos a magyar politikai élet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek csak egyszer kellett elejtenie azt, hogy nem kell mindenáron erőltetni a 2010-et ahhoz, hogy Orbán Viktor már 2014-et vizionáljon. Mindketten arra hivatkoztak, hogy a társadalom számára tompítani kell, az euró bevezetéséhez szükséges reformokkal járó fájdalmat.

Lehetséges, hogy a választópolgárnak mindez jól hangzik, az Unió szakértői azonban arra figyelmeztetnek, hogy minél később csatlakozik egy ország az eurózónához, annál rosszabb a gazdaságának. Aki utolsónak marad, olyan problémákkal kénytelen szembenézni, amelyekkel lehet, hogy az utolsó előtt csatlakozó nem is találkozott: a térség összes spekulatív tőkéje támadást indíthat az elszigetelt nemzteti valuta ellen, ráadásul a befektetői környezetnek sem egészséges ha az ország sokáig kívül marad az eurózónán.

A költségvetés sem az euró-felkészülést szolgálja

A PM-nek valahogyan sikerült visszakecmeregnie a 2010-es állásponthoz, a kormány továbbra is ezt tekinti csatlakozási céldátumnak, azonban a 2006-ra összeállított költségvetési számok mintha nem pont a hiánycsökkentést és a felkészülést szolgálnák.

A december 19-én elfogadott törvény a korábban hangoztatott önkontrollal és reformokkal szemben inkább az adakozásra került a hangsúly. Noha 2008 közelsége miatt mindenképpen a takarékosságon kellene, hogy legyen a főszerep, jövőre a kormány az ideihez hasonló, 4,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol.

Egyszerre csökkentik az áfát és a szociális kiadásokat. Elemzők szerint a nagy rendszerek reformja nélkül is lehetett volna 2-300 milliárd forintot szorítani a költségvetésen, azonban a kormány erre sem vette a bátorságot. Bárki lép is hatalomra 2006-ban, nehezen tud majd e mellett a költségvetés mellett megszorító intézkedéseket hozni.

A szlovákok már az euróról szavaznak

Amíg Magyarország a hatalmas deficit ellenére köti az ebet a karóhoz, hogy meglesz a 2010-es csatlakozás a szomszédok sem tétlenkednek. A 2004 májusában csatlakozott közép-európai államok közül Szlovénia euró-csatlakozása tűnik a legsimábbnak. A szlovének csatlakozása tűnik a legsimábbnak:
2007-ben bevezetik a közös valutát. A szlovákok meglepetésszerűen csatlakoztak az ERM 2-höz, ezért, ha a dolgok jól alakulnak 2008-ban bevezethetik a közös valutát.

Csehország egyelőre nem lépett be az ERM 2-be. A csehek 2007 második felében szeretnék a koronát az euró árfolyamához rögzíteni. Ha a dolgok jól mennek, a csehek 2009-től használhatják a közös fizetőeszközt. Lengyelországban egyelőre nem tekinti a kormány prioritásnak az euró bevezetését, azonban mind a kormány, mind a gazdasági szakemberek 2009-et jósolnak a lengyel ERM 2 éveként.




Forrás: origo.hu
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/hazaihirek/20051228iden.html