Ez az első eset, hogy egy robotban sikerült egy, az éntudatothoz kapcsolódó tevékenységet kialakítani.
A tükörkép felismerés - ami a gyerekeknél másfél éves koruk környékén alakul ki - a japán Meiji Egyetem által fejlesztés alatt álló robot esetében mesterséges idegsejt-csoportokon alapul, melyeket beépítettek a gép számítógépes agyába. Az áttörést jelentő technika egy nap olyan robotok megalkotását teheti lehetővé, melyek képesek érzelmeik kifejezésére. A japánok technikája nagy lépés az éntudattal rendelkező robotok kifejlesztésében, valamint az emberi öntudat megismerése és modellezése irányába.

Az öntudat az az állapot, melyben felismerjük saját és más viselkedését. Az ember a megismerés során tanulja meg a viselkedést és ennek megfelelően gondolkozni a viselkedés közben, magyarázta a kutatócsoport vezetője, Junicsi Takeno. Ennek a dinamikának az utánzásához a robotnak neurális hálózatában szüksége van egy mind a megismerésből, mind a viselkedésből származó információk feldolgozására képes közös területre.

Takeno csapata kék, piros és zöld LED-eket kapcsolt a robot mesterséges idegsejtjeihez, konkrétan arra a területre, ami aktivitást mutat ha különböző, a robot viselkedésén alapuló információk kerülnek feldolgozásra. Például két piros dióda világít, amikor a robot olyan viselkedést tanúsít amit a sajátjának gondol, két zöld pedig akkor, amikor a robot tudomásul veszi, hogy a viselkedést egy másik társa hajtotta végre. Egy kék LED villan fel, ha a robot felismerte egy társa viselkedését és megpróbálja leutánozni azt.

Az utánzás olyan cselekmény, amihez látni kell a másik viselkedését, majd azonnal át kell adnia magának, ami az öntudat legjobb példája. A kutatók két robottal hajtottak végre egy kísérletet, ahol az egyik robot az "ént" testesítette meg, a másik pedig a "másikat". Amikor az én robot előre irányuló mozgást végzett, majd megállt és visszafelé kezdett mozogni, a másik robot ugyanezt tette. A neuronok aktivitásának sémája és az azt követő kék LED jelzés tanúsította, hogy az én robot felfogta, hogy a másik utánozza a viselkedését.

Egy másik kísérletben a kutatók egy tükör elé helyezték az én robotot. Ebben az esetben a robot és tükörképe - amit akár egy másik robotként is értelmezhetett volna - egyszerre mozogtak előre és hátra.
A kék fény itt is felvillant, azonban jóval ritkábban, mint az első kísérletben. Összességében az esetek
70 százalékában ismerte fel a robot, hogy a tükörben megjelenő kép önmaga, ami nagyban hasonlít a gyerekek éntudatának kialakulásának első lépcsőfokaihoz. Takeno célja a 100 százalék elérése, ami jövőre várható.