A közintézmények számára a büdzsé ellentételezi az áremelést, de az mintegy 35 milliárdos pluszköltséget jelent az ipar számára, melynek egy részét várhatóan a lakosságra hárítják.

A gazdasági tárca közleménye szerint a tárca vezetője – a Magyar Energia Hivatal javaslatára, a pénzügyminiszterrel egyetértésben – rendeletet adott ki, amely szerint a nem lakossági földgázárak átlagosan 8 százalékkal emelkednek 2006. január 18-ától. A döntés oka, hogy a világpiacon drágult a földgáz, és az alapanyagimport költségeit a keresztárfolyamok változása is kedvezőtlenül érintette az elmúlt időszakban.

Az emelés nem teszi indokolttá a lakossági távfűtési díjak emelését sem, mert a lakossági távfűtési célokra értékesített földgáz ára nem változik. A döntés nem érinti a közintézmények működésének feltételeit sem, mivel a jövő évi költségvetési juttatások kiszámításakor a Pénzügyminisztérium már figyelembe vette a január 18-ától érvényes döntés hatásait is.

Érthetetlen drágításról beszél a Fidesz

A Fidesz közleménye szerint a kormány a sok ígérgetés ellenére 2002 óta közel 67 százalékkal növelte a lakossági és 117 százalékkal az intézményi gáz árát. A legújabb drágítás is érthetetlenül nagy, az inflációt háromszorosan meghaladó mértékű.

Egy hónapja már emeltek

Utoljára november elsejével emelték a nem lakossági fogyasztók által fizetendő gáz árát.
Ekkor a világpiaci ár emelkedésével indokolták a drágítást.

A lakossági ár emelését a kormányzat nem tartotta szükségesnek, s ebben az ellenzékben is partnerre talált. Ugyanakkor piaci szereplők figyelmeztettek, hogy amennyiben csak a nagyfogyasztók felé emelik az árakat, akkor az előbb utóbb – a fogyasztási termékek áremelkedésén keresztül - a lakossághoz is begyűrűzik.

Hatások

A 8 százalékos gázáremelés mintegy 35 milliárdos pluszköltséget jelent az ipar számára.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy tanulmánya szerint a novemberi áremelés csaknem
70 milliárdos többletköltséget jelentett.

A januári emeléssel csaknem 50 százalékkal magasabb szinten áll a földgáz értékesítési ára, mint 2005 elején. Ez 150-155 milliárd forintos költségtöbbletet jelent az iparban, melyből mintegy 120 milliárd forintot a hazai értékesítésre kell áthárítania. A tanulmány szerint csak az idei gázáremelés csaknem
1 százalékponttal emeli a 2005-ös inflációt.

Már várták

A novemberi tanulmány tavaszra prognosztizálta az újabb gázáremelést. A kamara akkorra mintegy
20 százalékos drágítást  prognosztizált, vagyis a valóságosnál többet.

Makrohatások

A várakozások szerint a világpiaci olajárak 2005 utolsó hónapjaiban mintegy 70-80 százalékkal haladják meg a 2004. évit és 2006-ban várhatóan ezen a magas szinten stabilizálódnak. Makrogazdasági modellek alapján a két év alatt hordónként 25-27 dolláros áremelkedés GDP-arányosan akár 2-2,5 százalékos romlást is okozhat a fizetési mérleg egyenlegében. Ebből 0,8-1,2 százalék már 2005-ben, nagyobb része pedig 2006-ban „léphet be".

Az inflációs modellek szerint a világpiaci energiaárak 10 százalékos változása a belföldi fogyasztói árszintet 0,4 százalékkal emelik meg. Ha azonban az emelkedés 70 százalék körüli, akkor számszakilag 2,5-3 százalék körüli inflációs többlet adódik. Ebből feltehetően 1 százalékpontnyi emelkedés már 2005-ben bekövetkezik. A 2006-os hatás mértéke alapvetően a piaci erőviszonyok függvényében alakul ki.

Az áfacsökkentés nagyobbik részét várhatóan „elviszi" a magasabb világpiaci ár.
A 25 százalékos áfa-kulcs 20 százalékra mérséklésének hatása mintegy 200 milliárd forintra tehető, ami éves szinten az inflációs rátát 1,8 százalékkal csökkenti, szemben az energiaár-emelkedésnek betudható 1,5 százalékos inflációs többlettel. Az egyenleg 0,3 százalékpontos inflációcsökkenés.




Forrás: fn.hu
http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=113653