Sem fejlesztési hitelt nem kell felvennie, sem az általános tartalékalapjához nem kell hozzányúlnia a Békés megyei önkormányzatnak ahhoz, hogy befejezhesse a békéscsabai repülőtéren nyáron megkezdett fejlesztést, s elkészülhessen a beton kifutópálya. A beruházást az Európai Unió regionális fejlesztéseket célzó Interreg programja ugyanis 2,5 millió euróval, azaz mintegy 630 millió forinttal támogatja - jelentette be Varga Zoltán, a közgyűlés elnöke.

A békéscsabai reptér kifutóját mindenképp megépítették volna: nyáron letették az alapkövet, s a fagy beálltáig folytak a kivitelezési munkálatok. A megyei testület kockáztatott akkor, amikor az uniós eredmény ismerete nélkül vágott bele a beruházásba. Ha az EU nem támogatja a békéscsabai elképzelést, a munkákat a fenntartó megyei önkormányzatnak saját tartalékából vagy hitelből kellett volna kifizetnie.

Varga Zoltán álláspontja szerint beigazolódott az, hogy érdemes volt belevágni a fejlesztésbe. Ezt azzal indokolta: amennyiben most, az eredményhirdetést követően kezdenének hozzá a beruházás előkészítéséhez, majd a pályáztatáshoz, nem sikerülne 2006 végére befejezni az építkezést - ez pedig feltétele a támogatásnak. A békéscsabai repülőtéri beruházás teljes költsége eléri a másfél milliárd forintot: a 400 milliós saját erő mellett a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 88 millió forintot biztosított az új fénytechnika kialakítására, s további 400 milliót a betonpálya és járulékos részeik kiépítésére.

A repülőtérrel Szeged, Debrecen és Arad árnyékában elsősorban nem az áruszállításért folyó versenybe szállna be az üzemeltető, a kifutópályát és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat mindenekelőtt - nem utolsósorban a hiányzó gyorsforgalmi utak kompenzálásaként - az idegenforgalmi és az üzleti utazások szolgálatába állítaná a megyei önkormányzat.

Az Interreg pályázaton a körösnagyharsányi önkormányzat 370 millió forintot nyert a települést Biharugrával összekötő út burkolatjavítására, valamint - a másik irányba, a magyar-román határig - útépítésre.

Makra Tibor, a hétszázötven lelkes zsákfalu, Körösnagyharsány polgármestere azt mondta: bíznak abban, hogy romániai testvértelepülésük is sikeresen pályázik, s megépül az út ottani szakasza is. A helybéliek egyébként szeretnék, ha a falu mellett egy határátkelőhely létesülhetne. A polgármester szerint viszont akkor sem megy kárba a fejlesztés, ha nem sikerül elérni a határnyitást: arra számítanak, hogy legkésőbb Románia uniós csatlakozásakor megtérül a mostani befektetés.

Az uniós pályázatnak köszönhetően a Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága 115 millió forintot fordíthat a Gyula és Mezőhegyes közötti - a határ mentén Eleket, Battonyát, Dombegyházát és Lőkösházát is átszelő - összekötő út felújításának tervezési munkálataira.

Virág Mihály megbízott területi igazgatótól megtudtuk: az út felújítására több milliárd forintra volna szükség. Bár a most megnyert pénzből egy méter aszfalt sem épül, az összegből elkészülő tanulmányterv lesz az alapja a későbbi kivitelezési pályázatoknak. A Gyulától Mezőhegyesig, majd onnan Csongrád megyébe áthúzódó útnak azt követően nő meg a jelentősége, hogy elkészül a Szegedet Makón keresztül a nagylaki országhatárral összekötő M43-as gyorsforgalmi út. Virág Mihály elmondta: a tanulmánytervben azt is megvizsgálják, melyik közbeeső településeken lenne indokolt újabb határátkelőt létesíteni a Románia uniós tagságával várhatóan megélénkülő forgalom levezetésére.

Forrás: nol.hu
http://www.nol.hu/cikk/387909/