Tavaly év végén - ha csak hajszálnyival is - de még a pozitív tartományban maradt a magyarországi kis- és középvállalkozások hangulatát mérő K&H bizalmi index, ám a mutató az idei első negyedévben mínusz 6 pontra, majd a második negyedévben mínusz 14 pontra esett - ismerteti az MTI a bank tanulmányát.
(A bizalmi mutató értéke plusz 100 és mínusz 100 pont között ingadozik. Az adatok feltehetően a mintavétel nehézségéből adódóan nem túl frissek).

A K&H kkv bizalmi indexének romlása a felmérésben résztvevő kis- és középvállalkozások vezetői szerint gazdaságpolitikai okokra, emellett a vállalkozások által tapasztalt jelentős közterhekre és a romló likviditási helyzetükre vezethető vissza. A kkv-szektor nehéz évet prognosztizál magának és ennek megfelelően árbevétel növekedési várakozásai is csak egyszámjegyűek (6-7 százalékra várják a bővülést a következő egy év távlatában). Ennek ellenére töretlen az innovációs kedv a körükben. A kkv-k többsége új termékek bevezetésében, új piacok megszerzésében és az EU-források bevonásában látja a kitörési pontot.

A K&H kkv bizalmi index 2005. második negyedévében mínusz 14 pontot ért el. Eszerint a kis- és középvállalkozások az előző negyedévnél borúlátóbbak, mivel akkor a kkv index mínusz 6 pont volt.

Az országos eredmények szerint ágazatonként a mezőgazdasági vállalkozások jövőképe a leginkább borúlátó ( mínusz 19 ponttal). Az agrárvállalkozások most ismerték fel, hogy a kelet-európai országokból egyre erősödő konkurenciával kell számolniuk. A szolgáltatási index (mínusz 11 ponttal) és az ipari index (9 ponttal) romlása a gazdaságpolitikai helyzetre és a romló likviditási pozícióra vezethető vissza.
A legkisebb cégek várakozásai a leginkább negatívak, a legfeljebb 100 millió forint éves nettó árbevételű csoportban az index értéke mínusz 23 pont volt.

A K&H Bank a GfK közvélemény-kutató intézettel közösen végzi a K&H kkv bizalmi index-kutatást.
A kutatás során több mint hétszáz, éves szinten 700 millió forint nettó árbevétel alatti kis- és középvállalkozást kérdeztek meg a versenyhelyzetről, eredményeikről, azok elérését nehezítő tényezőkről.

A monetáris politika megítélése az előző negyedévekhez viszonyítva tovább romlott, az indexe mínusz
14 pont volt. Azonban a kis és közepes cégek a jövőjükkel kapcsolatban az eddigi kutatások során nem találták kiemelten fontos tényezőnek a monetáris politika hatásait. A jegybanki alapkamat folyamatos csökkenése a monetáris politikát kiszámíthatóbbá tette a piac szereplői számára, és ez megnyugvást keltett a kkv-k körében is.

Az EU-s lehetőségek megítélése összességében ugyan romlott az előző negyedévhez képest, de a többi vizsgált területhez viszonyítva mégis optimistább képet mutat. Az idei második negyedév a kisvállalkozások szempontjából pozitívan értelmezhető, most már ők is jobban figyelnek az uniós források nyújtotta lehetőségekre. A leginkább ellátott mezőgazdasági szektor cégei kiemelkedően optimisták,
84 százalékuk tartja reálisnak EU-támogatás elnyerését.

A szolgáltatói ágazat 56 százaléka, a kereskedelmi ágazat 52 százaléka számít sikeres pályázati lehetőségekre. A vállalatok méretét tekintve csak a mikrovállalkozások optimistábbak, amire a magyarázat az lehet, hogy az eddigi nagy ráfordítás és kemény feltételrendszer miatt kimaradó kisebb cégek kezdik ledolgozni a hátrányukat nagyobb társaikkal szemben.

Forrás: Napi Online
http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&placein=hirstart&nID=272376